második világháború

A Felvidéki Emlékérem

Az I. bécsi döntés 1938. november 2-án született Magyarország és Csehszlovákia vitájában, és lényegében az etnikai revíziót valósította meg. A hadvezetés a megvalósított revíziós törekvésekkel párhuzamosan kitüntetéseket alapított és így kerültek időben adományozásra először a Felvidéki, majd az Erdélyi Emlékérem (1940), és legvégül a Délvidéki Emlékérem (1941). A bronzérem elölnézeti oldalán II. Rákóczi Ferenc arcképe látható. A hátoldalon „A Magyar Felvidék Felszabadulásának Emlékére 1938" felirat olvasható.

Az Erdélyi Emlékérem

A második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án délután 3 órakor született. A magyar kormány delegáltjai mindannyian erdélyi származásúak voltak, és a román kormány a döntőbíráskodást elfogadta. Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter naplója szerint - de ezt maga Mihail Manoilescu is elismeri visszaemlékezéseiben - a román külügyminiszter elájult a döntés kihirdetésekor. A második bécsi döntéssel Magyarország 43 492 négyzetkilométernyi területet kapott vissza, Székelyföldet is beleértve. A matt fémszínű szürke érem elölnézeti oldalán Hunyadi Mátyás arcképe látható, körülötte az „Erdélyi részek felszabadulásának emlékére 1940" felirat látható. A hátoldalon középen Erdély címere, közvetlenül körülötte a „Mátyás Király születése 500. évfordulójára felirat olvasható. Az érem nagy körkörös feliratán szerepel a „Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó országlásának XX. évében" ajánlás.

A Délvidéki Emlékérem

Magyarország 1941. április 11-én kezdte meg a Délvidék visszafoglalását, azt követően, hogy Németország április 6-án megtámadta Jugoszláv Királyságot, majd április 10-én Horvátország proklamálta önállóságát. Így Magyarország nem szegte meg az 1940. december 12-én kötött örökbarátsági egyezményt, mivel a támadás az után történt, hogy az a Jugoszlávia, amellyel Magyarország az egyezményt kötötte, már megszűnt létezni. A kérdés viszont nem volt egyértelmű, Teleki Pál miniszterelnök számára megoldhatatlan dilemmát jelentett, és minden bizonnyal ez vezetett április 3-i öngyilkosságához. A matt fémszínű szürke érem elölnézeti oldalán a „Nándorfehérvári Győző" Hunyadi János lovas képe látható, körfelirat rajta „Magyar Délvidék Visszafoglalása Emlékére". A hátoldalon középen 3 címerpajzs látható és az érme nagy körkörös feliratán szerepel a „Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzóságának XXII. évében 1941" ajánlás szerepel.

Forrás: wikipedia

A Magyar Vitézi Rend

A Vitézi Rend magyar alapítású rend, amelyet Horthy Miklós kormányzó alapított 1920-ban. Olyan személyeket avattak a rend tagjaivá, akik harcokban, vagy egyéb módon tűntek ki a magyar nemzet szolgálatában. Tagjai vitézi telket, azaz földbirtokot is kaptak, és a „vitéz" előnevet használhatták, a cím használatára a Rend alapszabálya szerint a legidősebb férfi leszármazott is jogosulttá vált. Nagybányai Horthy Miklós kezdeményezésre a 6650/1920 M.E. rendelettel alapították meg a Vitézi Rendet, mely alapítást az 1920:XXXVI törvénycikk 77. paragrafusa megerősített.

 
Horthy Miklós

 

A második világháború után a Magyar Népköztársaság kormányai minden korábbi Rend működését lehetetlenné tették, több tagját üldözték (internálták, kitelepítették).

A nyugatra került rendtagok a Rendet továbbra is életben tartották, és 1962-ben a Lovagrendek Nemzetközi Állandó Bizottsága által is elismertették.

A Lovagrendek Nemzetközi Állandó Bizottsága elismerte a Vitézi Rendet.

Ma több szervezet is működik ezen a néven. Mindegyik Magyarországon jogilag elismert szervezet egyesületi, vagy alapítványi formában tevékenykedik, mindegyikük magának vindikálja a jogfolytonosságot.

A Rend kinyilvánított célja: „Utódaikban is jutalmazni s az ország hűségében megtartani mindazokat, kik a világháborúban és a forradalmak alatt egyéni vitézségük s nemzeti érzésükkel kitűntek, s melynek látható jeleként személyes vitézségért adományozott hadi kitüntetéssel rendelkeznek. 

A Vitézi Jelvény

A Vitézi Rend legfőbb döntéshozó szerve, a Vitézi Szék 1920. december 11-én pályázatot hirdetett a vitézi jelvény tervének megrajzolására. A pályázat kikötötte, hogy ... "Érdembeli elbírálásra csak az a pályamunka tarthat igényt, amely a vitézség motívumának kifejezése mellett, bizonyos magyar egységességgel látja el a jelvényt"...

A Vitézi Jelvény

A Vitézi Rend címerszerű jelvény-pályázatára beérkezett munkákat 1921. február 6-án a Kormányzó személyes részvételével három tagú zsűri bírálta el, melynek tagjai voltak: Csánky Dezső, az Országos Levéltár főigazgatója, dr. Fejérpataki László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója és Nádler Róbert egyetemi tanár, a Képzőművészek Egyesületének elnöke. Az első díjat Szilasi József iparművész terve nyerte el, és a Vitézi Szék határozata értelmében az ő terve került kivitelre. 

Milyen jelképeket hordoz a vitézi jelvény?

A vitézi jelvény formája pajzs, amely a védelem, a haza védelmének a jelképe. Tengelyében a kard a meg nem alkuvó harcot jelenti és a győzelem kivívásának az eszköze. A magyar egységességet a pajzsra helyezett kis címer jelképezi. Rajta Szent Korona, Rendünk jogforrása és legfőbb védnöke, a Szent Korona tana és a Vitézi Rend közötti kapcsolat jelképe. Háttérben a Nap korongja sugaraival beragyogja a Szent Koronát és termékennyé teszi a magyar rónát, amelyet a pajzson látható búzakalász jelképez. A pajzson tölgyfalombot is látunk. A tölgyfalomb a hazát hősiesen védők jutalmának a jelképe. Túlzás nélkül büszkén mondhatjuk, hogy 79 éves jelvényünk a legszebb és legkifejezőbb jelvény. 

A Vitézi Jelvény viselése

A nagy jelvény kicsinyített mását, a kis jelvényt a baloldali gomblyukban, hajtókán, illetve galléron, tetszés szerint lehet viselni. A nagy és kisjelvény együtt nem viselhető. A vitézek a kis jelvényt levélpapíron, vagy névjegyen, nevük és címük feltüntetésével magánlevelezés céljából használhatják, akár más rendjelekkel együtt is. A Vitézi Rend és a Vitézi Szék hivatalos, vitézi címeres levélpapírját azonban csak is a tisztségviselők használhatják és azok is csak hivatalos célra.

2./ A várományosok jelvénye
Ez a jelvény a kis gomblyuk jelvény kard nélkül. Ez szintén tetszés szerint viselhető, azonban ünnepélyes alkalmakkor kötelező viselni. Viselési módja megegyezik a kis jelvény viselési módjával.

3./ A Nemzetvédelmi Tagozat jelvénye
Részükre a vitézi nagy és kis jelvény egyaránt rendszeresítve van, de a kard nélkül. Viselésük nem kötelező, leszámítva az ünnepélyes alkalmakat.

4./ A vitézek házastársainak jelvénye
A vitézek és tiszteletbeli vitézek házastársai, ünnepélyes alkalmakkor kb. 1 cm széles kék színű - csokorszerűen megkötött - szalagon viselhetik ruhájukon a vitézi kis jelvényt.

Forrás: wikipedia, vitezirend1920.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat