Adachi Hatazo |
(1890-1947)
Japán tábornok. 1942-ben Új-Guinea parancsnokává nevezték ki. Elkeseredett harcokat folytatott a MacArthur vezette amerikai és ausztrál csapatok ellen. A meg-megújuló támadások mellett az is súlyos helyzetbe sodorta, hogy egységeit csak a tengeren keresztül lehetett ellátni, de ebben az időben már a vizeket és a levegőt is a szövetségesek uralták. 1944 áprilisában minden utánpótlástól elvágták, mégsem adta meg magát. Emberei a járványok és az éhezés következtében is sorra pusztultak, de egy 1945 májusában végrehajtott sikertelen kitörési kísérlet során 9000 embert veszített. A japán megadás hírére végül mégis kapitulált. 1947-ben életfogytiglani börtönre ítélték, de rövidesen öngyilkos lett.
Alexander, Sir Harold |
(1891-1969)
Brit tábornok. Az első világháború alatt az Ír Gárda katonája. A második világháború elején a brit expedíciós hadero tagjaként Franciaországban harcolt. A dunkerque-i kiürítés során az o egységei hagyták el utolsóként a hídfot. 1941-ben Burmában lett az I. hadtest parancsnoka. 1942 augusztusától a földközi-tengeri brit erők vezetője. Montgomery segítségével arra kényszerítette Rommelt, hogy elhagyja Afrikát. Miután a brit egységek egyesültek az amerikaiakkal, Eisenhower lett a foparancsnok, Alexander pedig a 18. hadseregcsoport vezetoje. Miután "Ike" megbízatást kapott a franciaországi invázió vezetésére, Alexandert nevezték ki a Mediterraneumban a szövetségesek főparancsnokává. 1946-52 között Kanada főkormányzója, 1952-54-ben honvédelmi miniszter volt.
Anders, Wladyslaw |
(1892-1970)
Lengyel tábornok. Az első világháborúban az orosz cári hadseregben a németekkel, a bolsevik forradalom után a lengyel csapatok tagjaként az oroszokkal állt szemben. 1939-ben ismét egyaránt harcolt a németek és a szovjetek ellen is, utóbbiak fogságából 1941-ben szabadult. A lengyel emigráns kormány megbízásából szovjet fogságba került lengyel katonákból hadsereget szervezett, mely Iránon és a Közel-Keleten át Észak-Afrikába vonult. 1943-ban az Olaszországban harcoló II. lengyel hadtest parancsnoka, csapatai közreműködtek Monte Cassino elfoglalásában. 1945 után a száműzetésben élő lengyelek vezetője.
Anderson, Sir Kenneth Arthur Noel |
(1891-1959)
Angol tábornok. 1940-ben a dunkerquei kiürítés során előbb a 11. gyalogosdandár parancsnoka, majd magasabb egységeket irányít. 1942-43 során az Észak-Afrikában partra szálló 1. brit hadsereg parancsnoka. Mivel sem Churchill, sem Alexander nem volt igazán elégedett teljesítményével, 1943-ban Angliába küldték. Először a 2. brit hadsereg vezetését bízták rá, mely az európai invázióra készült, de néhány hónap után Dempsey váltotta fel. Ezt követően másodrendű parancsnoki megbízatásokat kapott, a háború után Kelet-Afrikában szolgált, egy ideig Gibraltár kormányzója is volt.
Antonescu, Ion |
(1882-1946)
Román marsall, politikus. 1933-34-ben a hadsereg vezérkari főnöke. 1937-38-ban hadügyminiszter. 1940 szeptemberétől 1944 augusztusáig Románia teljhatalmú diktátora, "államvezető". 1941-ben román csapatokat küldött a Szovjetunió ellen, de a sztálingrádi vereség után puhatolózó lépéseket tett a tengelyhatalmak szövetségéből való kilépés ügyében. 1944-ben I. Mihály román király utasítására letartóztatták. Mint háborús bűnöst halálra ítélték és kivégezték.
Antonov, Alekszej Inokentyevics |
(1896-1962)
Szovjet marsall. A Vörös Hadseregbe már 1919-ben belépett. Később tanított a Frunze katonai akadémián. A német támadás idején a kijevi katonai körzet vezérkari főnökének helyettese. Ezt követően több fronton vezérkari főnök. 1942 végétől a vezérkari főnök első helyettese, 1945 februárjától vezérkari főnök. Jelen volt a jaltai konferencián. A háború után ismét a vezérkari főnök helyettese, 1955-től a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek törzsfőnöke volt.
Arnim, Hans-Jürgen von |
(1889-1962)
Német tábornok. Régi porosz katonacsalád sarja. Bekerült a vezérkarba. Az orosz fronton páncéloserőket vezetett. 1942 végén Hitler kinevezte az Afrikában harcoló 5. páncéloshadsereg élére, ahol nem bizonyult sikeresnek, mert Rommel-lel, és az olaszokkal sem igazán tudott együttműködni, másrészt ekkor már akadozott az utánpótlás is, így nem volt birtokában a megfelelő felszerelésnek sem. 1943 márciusában a Tunisz hadseregcsoport vezetője. Május 12-én fogságba esett, a háború további időszakát hadifogolytáborban töltötte.
rnold, Henry Harley |
(1886-1950)
Amerikai tábornok. Hadiakadémiát végzett, azután rövid ideig híradóstiszt volt, később szinte kizárólag csak a légierőnél szolgált. Az aviatika egyik atyjától, Orville Wright-tól tanult meg repülni. 1938 és 1941 között az Army Air Corps parancsnoka, 1939-től Marshall tábornok vezérkari főnök helyettese. Jelentos szerepe volt a repülogépgyártás volumenének növelésében. A független légierő létrehozása mellett szállt síkra, 1941 nyarán az akkor létesített önálló légierő parancsnoka lett. Szívesen alkalmazta a stratégiai bombázást, és behatóan tanulmányozta a légi hadviselés ellátási kérdéseit. 1949-ben az US Air Force tábornokává nevezték ki.
Attlee, Clement Richard |
(1883-1967)
Brit politikus. 1935 és 1955 között a Munkáspárt vezetője. 1940-től a háborús kabinet tagja, 1942-től miniszterelnök-helyettes. 1945-ben pártja legyőzi a konzervatívokat, a potsdami konferencián "felváltja" Churchillt, és 1951-ig ő a miniszterelnök, jobboldali reformista politikával. 1955-ben a király a lordok házának tagjává nevezi ki.
Auchinleck, Sir Claude John Eyre |
(1884-1981)
Brit marsall. Az első világháború során a Közép-Keleten szolgált. Később Indiába került, a második világháború kitörésekor az indiai hadsereg IV. hadtestét veztette. 1940-ben részt vett a norvégiai hadjáratban. 1941-ben az Indiában állomásozó brit haderő főparancsnoka lett. 1941. nyarától Wavell utódaként több mint egy éven át a közép-keleti brit csapatok vezetője. Váltakozó sikerű hadjáratot vezetett, melynek végén megállította ugyan a német előretörést, de személyes nézeteltéréseiknek is köszönhetoen Churchill menesztette. 1942 augusztusában Alexander tábornok került a helyére. Októberben az el-alameini csata során Montgomery jórészt Auchinleck stratégiai elképzeléseit megvalósítva győzte le a Rommel vezette német csapatokat. 1943-47 között újra indiai főparancsnok volt.