második világháború

csaták kudarcok vilámháboru a világ leggyorsabb katonai terve fegyverek harckocsik tankok stb.

Eaker, Ira Clarence Nyomtatás E-mail
250px-ltg_ira_eaker
(1896-1987) 
 
Amerikai tábornok. 1917-től tagja az akkor még a hadsereg kötelékébe tartozó légi szolgálatnak. 1941-ben Angliában megfigyelő. 1942. augusztus 17-én személyesen irányította a B-17-esek első támadását Rouen melletti katonai célpontok ellen. Az év végén a 8. légi hadsereg parancsnoka. A nappali precíziós bombázások híve volt, melyeket a casablancai konferencia döntésének értelmében kombináltak a RAF éjszakai bombázásaival. 1944 januárjában átveszi Tedder-től a földközi-tengeri szövetséges légierők parancsnokának tisztét. Olaszországi bázisokról németországi és balkáni célpontok támadása mellett a Magyarország elleni bombázásokat is vezeti, mint pl. a debreceni támadást. Szintén ő tervezi meg a Monte Cassino apátság bombázását. A dél-franciaországi partraszállás légi biztosítója. 1945 áprilisától 1947 nyaráig az európai amerikai légierők parancsnoka.
 
Eckhardt Tibor Nyomtatás E-mail
001_eckhardt(1888-1972)
 
Ügyvéd, politikus. 1919-ben a szegedi ellenforradalmi kormány sajtófőnöke, az 1920-as években fajvédő szervezetek vezetője. 1930-tól az újjáalakult Független Kisgazda, Földműves és Polgári Párt tagja, 1932-1940 között elnöke. 1931-től kisgazda országgyűlési képviselő. 1935-től az angolbarát magyar politikusok csoportjához tartozik. Horthy Miklós kormányzó és gróf Teleki Pál miniszterelnök megbízásából 1940. ápr. 2-án az USA-ba utazik, hogy ott előkészítse egy esetleges magyar emigráns kormány létrehozását. (Ugyanezen célra a miniszterelnök márc. 17-én 5 millió dollárt helyez letétbe Pelényi János washingtoni magyar követnél.) Bár ez a terv nem valósul meg, Eckhardt amerikai körökkel folyamatos kapcsolatot tart fenn, s értesülései alapján többször is határozott lépéseket sürget a háborúból való kiugrásra. 1945 után a magyar politikai emigráció egyik meghatározó személyisége.
 
Eden, Robert Anthony Nyomtatás E-mail
anthony_eden
 (1897-1977)
 
Brit konzervatív politikus. 1923-tól képviselő. 1936-38-ban külügyminiszter, de mivel ellenezte Chamberlain németbarát politikáját, tiltakozásul lemondott. A háború kitörésekor gyarmatügyi miniszterként visszatért a kabinetbe. Churchill kormányában külügyminiszter (1940-45), 1940 májusától decemberig hadügyminiszter. Ezen utóbbi időszak során úgy döntött, át kell szervezni a védelmi erőket. Ennek az intézkedésének nyomán jött létre a Home Guard néven ismert brit nemzeti gárda. Külügyminiszterként sokat utazott, nagy munkabírásról és kiváló politikusi erényekről tett tanúbizonyságot. Churchill egyik legközelebbi munkatársa volt. A háborút követően 1951-55-ben ismét külügyminiszter, 1955-től 1957-ig miniszterelnök.
Eichelberger, Robert Lawrence Nyomtatás E-mail
eich(1886-1961)
 
Amerikai tábornok. 1918 és 1920 között Szibériában szolgált az intervenciós erőknél. A második világháború kitörésekor West Pointban dolgozott az akadémián. Első háborús megbízatása a japán támadás feltartóztatása és Ausztrália megvédése volt. Sikerült lelket öntenie fáradt katonáiba, és 1942-43 fordulóján kis, ám lélektanilag jelentős győzelmet aratott Új-Guineában: a bunai csata volt a japánok első szárazföldi veresége. 1944-45-ben a 8. hadsereg vezetőjeként részt vett a fülöp-szigeteki hadjáratban. A sok-sok partraszállással tarkított ütközet-sorozatban megmutatkozott szervező- és irányítói tehetsége.
Eichmann, Adolf Nyomtatás E-mail
eichmann
(1906-1962) 
 
Osztrák származású náci tiszt. 1932-től az osztrák náci párt és az SS tagja. 1934-től az SD tisztviselője, később a Heydrich vezette Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) IV. B. 4. ügyosztályának (zsidó ügyek) élére került. Ebbéli minőségében megszervezte és irányította az európai zsidóság kifosztását, deportálását és kiirtását. A "végső megoldás"-nak nevezett akció során pl. Magyarországról egyedül Auschwitzba több mint 400.000 embert deportáltak. 1945-ben a szövetségesek letartóztatták, de megszökött a fogságból. Argentínában telepedett le. Az izraeli titkosszolgálat a nyomára bukkant, és 1960 májusában elfogta. Izraelben bíróság elé állították, mely halálra ítélte. 1962. május 31-én felakasztották. Tipikus példája a náci rendszer azon képviselőinek, akik soha nem emeltek kezet egyetlen emberre sem, de íróasztaluk mögött ülve mégis élet és halál urai voltak.
 
Eisenhower, Dwight David Nyomtatás E-mail
8858_eisenhower-dwight-david

(1890-1969

Amerikai tábornok, politikus, az Egyesült Államok 34. elnöke. 1915-ben fejezte be West Pointban a katonai akadémiát, de az elsõ világháborúban nem vett részt. Különböző parancsnoki és vezérkari pozíciókat töltött be, 1933 és 1939 között MacArthur alatt szolgált. Hamarosan felfigyelt rá Marshall vezérkari fõőök, aki 1942-ben Angliába küldte. Röviddel ezután Eisenhowert választották ki az Észak-Afrikában partraszállásra készülő szövetséges erők vezetőjének. 1942-43-ban az Észak-Afrikában majd a Földközi-tenger térségében harcoló amerikai csapatok főparancsnoka. 1943-ban nevezték ki az európai szövetséges haderő főparancsnokává, így részese volt a szicíliai és az olaszországi hadjáratoknak. Decemberben visszahívták Nagy-Britanniába, hogy vegye át az európai invázióra készülő szövetséges egységek irányítását. Ő felelt a normandiai partraszállásért, melynek operatív parancsnoka Montgomery volt. "Ike" ezután az európai hadjáratot vezette. 1944 szeptemberében nehéz döntést kellett hoznia: parancsnokai (pl. Montgomery és Patton) azt sürgették, hogy egy helyre összpontosítsa az erőket, így gyorsan betörhetnek Németországba. Õ a "széles front" stratégiát választotta, mely az utánpótlás könnyebb biztosíthatósága és a hadseregek közötti rivalizálás elfojtása árán lassabb előrehaladást tett lehetővé. A háború után 1945 és 1948 között az USA hadseregének vezérkari főnöke, 1951-52-ben a NATO főparancsnoka volt, 1953-tól 1961-ig pedig két cikluson át az Egyesült Államok elnöke. Katonaként higgadt, jó szervezői erényekkel rendelkező parancsnoknak ismerték. Néha szemére vetették túlzott óvatosságát, viszont kitûnõ érzékkel tudta kezelni a szövetségesek egymás közötti konfliktusait.
Endre László Nyomtatás E-mail
endrek
(1895-1946) 
 
Tisztviselő, politikus. 1923-tól a gödöllői járás főszolgabírája, 1938-tól Pest vármegye alispánja. Antiszemita és fajvédő pártok, egyesületek tagja, 1937-ben Szálasi Ferenccel megalapítja a Magyar Nemzetiszocialista Pártot. 1940 után az érvényben levő rendeleteken túl is korlátozó intézkedéseket foganatosít Pest vármegyében a zsidósággal szemben. 1944 áprilisától szeptemberéig a Sztójay Döme által vezetett kormány belügyi államtitkára, a deportálások egyik fõ szervezője Bakyval és Jarossal együtt. Október végétől a hadműveleti területek kormánybiztosa. A szövetségesek fogságába kerül, akik átadják a magyar hatóságoknak. A népbíróság 1946-ban háborús bűnei miatt halálra ítélte, kivégezték.
 
Erdsmanndorf, Otto von Nyomtatás E-mail
(1888-1978)
 
Diplomata. 1934-1937 között a német Külügyminisztérium politikai osztályának Európán kívüli országok csoportjának tisztviselője, 1936-tól vezetője. 1937. máj. 10. - 1941. júl. 23. között Németország budapesti követe, majd a Külügyminisztérium politikai osztály helyettes vezetője.
Esterházy János Nyomtatás E-mail
janos_esterhazy(1901-1957)
 
Csehszlovákiai magyar politikus. Fiatalon bekapcsolódik az Országos Keresztényszocialista Párt (OKSZP) munkájába, melynek 1932-től elnöke. 1935-től Kassa parlamenti képviselője Prágában. 1936-tól az OKSZP és a Magyar Nemzeti Párt egyesüléséből létrejött Magyar Párt (MP) ügyvezető elnöke. 1938-ban visszautasítja a (Csehszlovákia határainak erőszakos megváltoztatására törekvő) Szudétanémet Párttal való együttműködést. Az első bécsi döntés után a lehetőségeiben erősen korlátozott Magyar Párt vezetőjeként Szlovákiában marad. A magyarság egyetlen képviselője a szlovák parlamentben. 1942. máj. 12-én egyedül Esterházy szavaz a zsidók deportálásáról szóló törvény ellen. 1944. decemberben Budapesten a nyilasok letartóztatják, de elengedik; bujkál a Gestapo elől. A II. világháború után a Magyar Párt vezetőivel memorandumban kér védelmet a csehszlovák hatóságoktól a magyar lakosságnak az atrocitások ellen. Ezért őket letartóztatják és átadják az NKVD-nek. 1946. jún. 24-én Moszkvában 10 éves javító munkatáborra, távollétében Pozsonyban 1947. szept. 16-án halálra ítélik. 1949. ápr. 20-án átadják a csehszlovák hatóságoknak. A tiltakozások miatt ítéletét életfogytiglanra változtatják. A mirovi börtönben hal meg.
 




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 9
Tegnapi: 72
Heti: 81
Havi: 1 931
Össz.: 221 726

Látogatottság növelés
Oldal: fontos emberek6
második világháború - © 2008 - 2024 - csata.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »