második világháború

csaták kudarcok vilámháboru a világ leggyorsabb katonai terve fegyverek harckocsik tankok stb.

Japán hajók 2 Nyomtatás E-mail
Kongo
kongo

Az 1912-ben elkészült Kongo és testvérhajói a Hiei, a Haruna és a Kirishima terveit a brit csatacirkálók teljesítménye és kialakítása inspirálta, ráadásul a Kongo brit hajógyárban is épült. Az I. világháború tapasztalatait, valamint a két háború közötti évek haditengerészeti szerződéseit követve, az osztályt erősebb fedélzeti páncélzattal és torpedó-elhárító oldalkamrákkal építették újjá. Ezek voltak az első japán hajók, amelyeket 35,6 cm-es ágyúkkal szereltek fel. A gyors repülőgéphordozó-csoportok kifejlesztése további módosításokhoz vezetett, beleértve a gépi berendezések modernizálását is, amivel az osztály sebessége 30 csomóra nőtt. A II. világháborúban a Malájföldön partraszálló erőket biztosította, a Darwint, illetve Ceylont támadó repülőgép-hordozókat kísérte, majd Midway-szigeteket megszállni igyekvő csapatok kulcsfontosságú kísérőhajóinak egyikeként működött. Részt vett a csendes-óceáni hadszíntér szinte valamennyi fontosabb csatájában, mígnem 1944. november 21-én megtorpedózta és elsüllyesztette az amerikai Sealion tengeralattjáró.

TECHNIKAI ADATOK

  • Vízrebocsátás: 1912. május

  • Vízkiszorítás: 26 320 t (üresen), 27 945 tonna (harckészen)

  • Méretek: hossz: 214,57 m - szélesség: 28,04 m - merülés: 8,38 m

  • Sebesség: 27,5 csomó (50,9 km/h)

  • Személyzet: 1221 fő

  • Hajtómű: 4 csavartengely, 4 Parsons redukciós turbina - 136 000 SHP

  • Hatótávolság: 14 900 km

  • Fegyverzet: 8 db 356 mm-es (14 h.), 16 db 152 mm-es (6 h.) löveg + 3 repülőgép

  • Páncélzat: övpáncél 203 mm, barbetták 254 mm


Maya
maya

A Maya három testvérhajójával (Chokai, a Atago és a Takao) az 1927-1931-es japán haditengerészeti fegyverkezési program keretében épült. Ez az osztály a korábbi Nachi/Myoko-osztályú cirkálók megnövelt parancsnoki híddal készült, könnyű páncélzatú továbbfejlesztése volt. A Csendes-óceáni háború kezdetén részt a Malájföldön és Luzonon partra szálló japán csapatok tengeri támogatásában. 1942 januárjában hasonló feladatokat látott el Kelet-Holland India megszállása során. 1942 augusztusában a Salamon-szigetek körzetében működött és részt vett a guadalcanali csatában. 1943 novemberében a Rabaul körüli harcokban súlyosan megsérült az amerikai hajók és repülőgépek tüzében, ezért teljes újjáépítésre szorult. Elkészülte után 1944. október 22/23 éjszakáján Kurita admirális parancsnoksága alatt Leyte felé hajózott, amikor az USS Dace amerikai tengeralattjáró négy torpedóval elsüllyesztette. Testvérhajójával, az Atagóval együtt süllyedt el. 

TECHNIKAI ADATOK

  • Vízrebocsátás: 1930. november 8.

  • Vízkiszorítás: 9850 t (üresen); 15 150 tonna (harckészen)

  • Méretek: hossz: 204,5 m - szélesség: 19 m - merülés: 5,1 m

  • Sebesség: 35,5 csomó (64,07 km/h)

  • Személyzet: 761 fő

  • Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 fogaskerék-áttételes gőzturbina - 130 000 LE

  • Hatótávolság: 25 900 km

  • Fegyverzet: 10 db 203 mm-es (5×II-/50) és 4 db 120 mm-es (4×I-/45) löveg, 2 db 40 mm-es és 8 db 13,2 mm-es légvédelmi gépágyú, 8 db 610 mm-es (4×II) torpedó-vetőcső + 3 repülőgép

  • Páncélzat: 38-127 mm a vízvonalnál, 76 mm a fedélzeten és 25 mm a tornyokon


Musashi
musashihi

A világon megépített legnagyobb csatahajók, a japán a Yamato és testvérhajója, a Musashi főtüzérségét tornyonként hármasával összpontosították. Ezek az egységek voltak a japán flotta egyetlen háromlövegtornyos csatahajói. Tervezésüket a nemzetközi flottaszerződések korlátozó intézkedéseit figyelmen kívül hagyva 1934-ben kezdték el. A szuper csatahajó-osztályból 1942-ig csak a Yamato és a Musashi készült el. A harmadik egységet, a Shinano-t a Midway-szigeteknél elszenvedett súlyos veszteségek miatt repülőgép-hordozóként építették tovább. A csatahajókon rendszeresített 46 cm-es nehézlövegek a világ legnagyobb hajóágyúi voltak.  A Musashi 1942-es szolgálatba állítása után 1943 nyarán Yamamoto tengernagy maradványait szállította Japánba. 1944 tavaszán Palau közelében (07°30'N,134°30'E) eltalálta egy torpedó. Javításával párhuzamosan megerősítették légvédelmét. A Mushashi-t a Leyte-öbölnél vívott csata során 1944. október 24-én, Luzontól délre amerikai repülőgépek több hullámban támadták, hét óra leforgása alatt 17 bomba- és 20 torpedótalálatot értek el, 15 bomba pedig közvetlen közelében robbant. Az amerikai veszteség 30 repülőgép volt. A Musashi estére már csak alig 6 csomós sebességgel vánszorgott, amikor hirtelen átfordult, és legénységének majd' felét magával vitte a hullámsírba. Soha nem harcolt repülőgépeknél nagyobb ellenféllel.

TECHNIKAI ADATOK

  • Vízrebocsátás: 1940. november 1.

  • Vízkiszorítás: 64.170 t (üresen); 71.659 t (harckészen)

  • Méretek: hossz: 263,2 m - szélesség: 39 m - merülés: 10,4 m

  • Sebesség: 27,5 csomó

  • Személyzet: 2200 fő

  • Hajtómű: 4 Kanpon turbína - 150 000 ks

  • Hatótávolság: 13 340 km

  • Fegyverzet: 9 db 46,0 cm-es ágyú; 12 db 15,5 cm-es ágyú; 12 db 12,7 cm-es légvédelmi ágyú; 24 db 2,5 cm-es légvédelmi gépágyú (átépítés után 96 db); 4 db 1,3 cm-es légvédelmi gépágyú (átépítés után leszerelve); 2 db repülőgép

  • Páncélzat: övpáncél 408 mm, barbetták 546 mm, fő lövegtornyok 183-650 mm, fedélzet 200-231 mm


Nagato
nagato

A Nagato és testvérhajója, a Mutsu, a 406 mm-es lövegek alkalmazásával új korszakot nyitott a csatahajó tervezésben. Az 1920-ban elkészült hajó 40 233 m-es lőtávolságú lövegei a nagy találati pontosságot a még nagyobb rombolóerővel kombinálták. Erős, háromlábú előárboc magasodott a nagyméretű hídfelépítmény fölé, az 1920-as években az első kéményét hátrafelé megdöntötték, hogy a füst ne zavarja a hidat és az árbocot. Az 1934 és 1936 között beszerelt új gépi berendezés csupán egy kéményt igényelt, így az első kéményt leszerelték. Az Egyesített Flotta zászlóshajójaként részt vett a midwayi ütközetben és a Fülöp-tengeri csatában. 1944 októberében a Leyte-öbölben bombatalálatot kapott, és a sérülések miatta a háború végéig Yokosukában maradt. 1946-ban a Nagatót a Bikini-szigeteknél végrehajtott amerikai nukleáris kísérleteknél célhajóként használták. A második kísérletnél súlyosan megsérült, majd a roncsa július 29-én elsüllyedt. 

TECHNIKAI ADATOK

  • Vízrebocsátás: 1919 novembere

  • Vízkiszorítás: 34.341 tonna (üresen), 39.116 tonna (max.)M

  • éretek: hossz: 215,65 m - szélesség: 28,4 m - merülés: 9,17 m

  • Sebesség: 23 csomó (42,6 km/ó)

  • Személyzet: 1331 fő

  • Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 Gihon gőzturbina - 91 000 KS

  • Hatótávolság: 9 900 km, 10 csomó (18,52 km/ó) sebességgel

  • Fegyverzet:8 db 40,6 cm-es és 20 db 14 cm-es löveg - Légvédelmi ágyúk: 20 db 25 mm-es - három repülőgép

  • Páncélzat: fedélzet: 76,2 mm, barbetták és lövegtornyok: 355,6 mm, vízvonal: 304 mm — 102 mm


Ryujo
24_ijn_ryujo

Tervezésekor 7500 tonna vízkiszorítású könnyű repülőgép-hordozónak szánt harmadik generációs Ryujo-t (Vadászó Sárkány)1931-ben bocsátották vízre. Ez a hajó volt Japán első, eleve repülőgép- hordozónak épített nagyobb egysége. Egy cirkáló testére tervezték, ami behatárolta a szélességét, és ezért egy második hangárt emeltek az első fölé. Ez a magasban lévő súly növekedéséhez és instabilitáshoz vezetett. Emiatt az 1933 májusában történt befejezése után szinte azonnal visszatért a hajógyárba átalakításra. 1934 és 1936 között a hajótestet megerősítették, oldalkamráit pedig kiszélesítették. Mindezen módosításokkal vízkiszorítása 10 600 tonnára növekedett. A módosítások ellenére továbbra sem volt jól üzemeltethető hajó (kis mérete miatt is), ezért komolyabb hadműveletekben nem nagyon alkalmazták, fő- leg tengeri deszantokat támogatott. 1941 decemberében a Ryujo a Fülöp-szigeteken végrehajtott japán partraszállásokat fedező hajók egyike volt, majd 1942 februárjában a Holland-Kelet-Indiák következtek. Az év áprilisában az Indiai-óceánra, a Ceylon elleni nagyobb csapásra kifutó japán kikülönített repülőgéphordozó kötelék részét képezte. Ezt követően visszatért a Csendes-óceánra, hogy részt vegyen a Midway-sziget elleni hadműveletekben. 1942 augusztus 24-én a Salamon-szigeteki csatában az USS Saratoga repülőgépei elsüllyesztették. 

TECHNIKAI ADATOK

  • Vízrebocsátás: 1931 (1936)

  • Vízkiszorítás: 8.000 t (üresen), 12.575 tonna (harckészen)

  • Méretek: hossz: 175,3 m - szélesség: 23,40 m - merülés: 5,51 m

  • Sebesség: 29 csomó (53,7 km/ó)

  • Személyzet: 924 fő (1936 után)

  • Hajtómű: 2 hajócsavar, 2 turbina - 65,000 shp

  • Hatótávolság: 18 530 km, 14 csomó (25,92 km/h) sebességgel

  • Fegyverzet: 48 db repülőgép; 12 db 127 mm-es (5 h.) löveg

  • Páncélzat: könnyű páncélzat a lőszerraktárak és a gépi berendezések körül


Soryu
soryu

Az 1930-as kiegészítő Londoni Flotta-egyezmény a japán haditengerészet repülőgép-hordozó flottájának engedélyezett határát 10 000 tonna vízkiszorítással növelte, 91 000 tonnára. Ennek keretében, a még "hivatalosan" kihasználatlan vízkiszorítási kapacitást is felhasználva tervezték meg a Soryu (Kék Sárkány) csapásmérő repülőgép-hordozót. Bár a flottaévkönyvek a Hiryu testvérhajójaként tartják nyilván, tény, hogy a hajók teljes hosszúságukon és repülőgép-kapacitásukon kívül minden egyéb jellemzőjükben és külső formájukban is eltérnek egymástól. Felépítését tekintve teljes fedélzetes, jobb oldalon elhelyezett szigettel (a Hiryu-nál ez a bal oldalon van) és lehajtható füstelvezető kéményekkel, középvonalban elhelyezett három repülőlifttel. Minden szempontból viszonylag jól sikerült konstrukció volt az 1937 decemberében szolgálatba állt hajó, majd egyike volt azoknak a hordozóknak, melyek részt vettek 1941. december 7-én a Pearl Harbor elleni támadásban. Ezt követően repülőgépei a Malacca, Darwin, illetve Jáva elleni hadműveletekben harcoltak. A Midway-szigetek ellen induló japán repülőgép-hordozó haderő részeként ért véget pályafutása, miután a hordozókat, melyeket Midway légvédelmének megsemmisítésével bíztak meg, teljesen készületlenül érte, amikor az USS Yorktown (CV-5) ellentámadást indító SBD Dauntless repülőgépei lecsaptak rájuk. Az Akagi, a Kaga és a Soryu számos bombatalálat után a tenger fenekén végezte. 

TECHNIKAI ADATOK

  • Vízrebocsátás: 1935.

  • Vízkiszorítás: 15 900 t (üresen) 19 516 tonna (harckészen)

  • Méretek: hossz: 221,9 m - szélesség: 20,7 m - merülés: 7,5 m

  • Sebesség: 34,5 csomó (63.9 km/h)

  • Személyzet: 1103 fő

  • Hajtómű:4 hajócsavar és 4 gőzturbina - 152 000 LE

  • Hatótávolság: 10 800 km

  • Fegyverzet: 12 db 127 mm-es (6×II-/40) ágyú, 28 db 25 mm-es (14×II) légvédelmi ágyú - 71 repülőgép

  • Páncélzat: nincs adat


Unryu
unryu

Az Unryu-osztály Japán egyetlen, nagy sorozatban megkezdett repülőgép-hordozó osztálya, melynél a Soryu-osztály korszerű felépítését ötvözték a könnyített szerkezetű építéssel. A hajók tervezését még 1940-ben elvégezték, azonban az első hajó építését csak 1942-ben kezdték meg. Az első három 1944 őszén szolgálatba állt, de fontos hadműveletben már nem vettek részt. A második három hajót 1944-ben vízre bocsátották és így építették tovább, de egyiket sem tudták befejezni.  Az elkészült hajók közül az Unryu 1944 decemberében süllyedt el Shanghai közelében (28°59'N,124°03'E), miután az amerikai USS Redfish tengeralattjáró több torpedóval súlyosan megrongálta. A teljes legénységéből alig 147 fő élte túl a támadást. Az Amagi, a Katsuragi és a 70%-ban kész Ikoma a kurei hadikikötőben félig-meddig ronccsá vált a folyamatos bombázásoktól. Az Amagi annyira megrongálódott, hogy 70°-ban megdőlve leült a tengerfenékre. A Katsugari-t '45- ben - a japán kapituláció után - ideiglenesen kijavították, de csak azért, hogy a japán katonák hazatelepítését a csendes-óceáni szigetekről végre tudja hajtani. 1946/47-ben az összes Unryu-osztályú hajót kiselejtezték és lebontották anélkül, hogy érdemleges hadműveletben részt vettek volna. 

TECHNIKAI ADATOK

  • Vízrebocsátás: 1943.

  • Vízkiszorítás: 17.480 t (üresen); 20.458 tonna (max.)

  • Méretek: hossz: 227,4 m - szélesség: 22,1 m - merülés: 7,8 m

  • Sebesség: 34 csomó

  • Személyzet: 1556 fő

  • Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 turbina - 152 000 LE

  • Hatótávolság: nincs adat

  • Fegyverzet: 64 db repülőgép; 12 db 127 mm-es (6×II-/40) és 93 db 25 mm-es (21×III, 30×I) légvédelmi löveg, ill. gépágyú

  • Páncélzat: nincs adat


Yamato
yamato

A XX. század első felében virágkorukat élték a hatalmas tűzerejű csatahajók. A Japán birodalom hadiflottája sem volt ez alól kivétel. A század elejétől kezdve egészen a II. világháború végéig Japán dinamikusan fejlesztette hadiflottáját, sorban építette a hatalmas hadihajókat és a repülőgéphordozókat. Ebbe a flottaépítési rendszerbe illeszkedett be az 1940-ben vízrebocsátott Yamato csatahajó is. A hajó tervezését már 1934-ben kezdték, és 1941. december 16-i szolgálatba állításakor a Yamato - majd később testvérhajója, a Musashi - minden idők legnagyobb csatahajója lett. Vízrebocsátásakor vízkiszorítását egyedül csak a brit Queen Mary utasszállító hajóé haladta meg. Főtüzérségének löveg- tornyai 2818 tonna súlyúak voltak egyenként, és a 460 mm-es lövegek mindegyike percenként két, 1473 kg-os lövedéket tudott kilőni 41 148 méteres távolságra. (A példa kedvéért: a német Bismarcknak 38 cm-es, az angol Hood-nak 38,1 cm-es, az amerikai New Jersey-nek 40,6 cm-es ágyúi voltak...) Később elégtelen légvédelmét (eredetileg 24 db 2,5 cm-es gép- ágyú) a háború során jelentősen megerősítették. Az Egyesített Flotta zászlóshajójaként részt vett több ütközetben. 1943. de- cember 25-én Truk szigetétől délre a USS Skate tengeralattjáró megtorpedózta, majd 1944 októberében a Leyte-öbölben két bombatalálattól is megsérült. 1945. április 7-én, a Mitscher repülőgéphordozóiról felszálló amerikai repülőgépek Kagoshimától 130 mérföldre délnyugatra, 2498 fő veszteséggel elsüllyesztették. Fő csapásmérő erejét, félelmetes tüzérségét nem tudta kihasználni. Csakúgy, mint testvérhajója, a Yamato sem harcolt soha repülőgépeknél nagyobb ellenféllel.

TECHNIKAI ADATOK

  • Vízrebocsátás: 1940

  • Vízkiszorítás: 64.170 t (üresen); 71.659 t (harckészen)

  • Méretek: hossz: 263,2 m - szélesség: 38, 9 m - merülés: 10,3 m

  • Sebesség: 27 csomó (50 km/h)

  • Személyzet: 2500 fő

  • Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 turbina

  • Hatótávolság: 13 340 km

  • Fegyverzet: 9 db 46,0 cm-es ágyú; 12 db 15,5 cm-es ágyú; 12 db 12,7 cm-es légvédelmi ágyú; 24 db 2,5 cm-es légvédelmi gépágyú (átépítés után 146 db); 4 db 1,3 cm-es légvédelmi gépágyú (átépítés után 2,5 cm-es); 7 db repülőgép

  • Páncélzat: övpáncél 408 mm, fedélzet 231 mm - 200 mm, barbetták 546 mm, fő lövegtornyok 650 mm - 183 mm


Zuikaku
zuikaku

A Zuikaku (Szerencsés Daru) és testvérhajója, a Shokaku (Boldog Daru) volt a Japán Császári Haditengerészet kötelékében működő két legsikeresebb repülőgép-hordozó. Mindkettő a japán hordozók modern generációját képviselte, a korábban épült hordozóknál lényegesen nagyobb egységeket jobb fegyverzettel, jobb páncél védettséggel és több repülőgéppel látták el, mint elődjeiket. 1937/38-ban kezdték meg építésüket, hadrendbe állításukra 1941-ben került sor; vízkiszorításuk 26 ezer tonna körül volt, karcsú parancsnoki szigettel és feltámasztásos repülőfedélzettel épültek, arzenáljukhoz 84 korszerű repülőgép tartozott. Megerősített repülőfedélzetük volt, nagy hatótávolsággal rendelkeztek és 34 csomós végsebességet érhettek el. A légvédelmi fegyverzet ütőképességéről azonban megfeledkeztek, és ez végzetesnek bizonyult. A Shokaku 1944. június 19-én a Fülöp-szigetek közelében, a Cavalla tengeralattjáró három torpedótalálata nyomán süllyedt a tengerfenékre, míg a Zuikaku vesztét amerikai zuhanóbombázók és torpedóvetők okozták, 1944. október 25-én a Leyte-öbölben a Cape Enganó-i csata során. 

TECHNIKAI ADATOK

  • Vízrebocsátás: 1939. november

  • Vízkiszorítás: 26.086 t (üresen); 32.618 tonna (max.)

  • Méretek: hossz: 257,5 m - szélesség: 29,4 m - merülés: 8,8 m

  • Sebesség: 34,2 csomó (63,34 km/h)

  • Személyzet: 1663 fő

  • Hajtómű: 4 hajócsavar, turbina

  • Hatótávolság: 17 900 km

  • Fegyverzet: 16 db 12,7 cm-es ágyú; 36 db 2,5 cm-es légvédelmi gépágyú; 84 db repülőgép

  • Páncélzat: vízvonalnál 165,1 mm, lőszerraktáraknál 162,5 mm, fedélzet 129,54 mm






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 54
Tegnapi: 20
Heti: 54
Havi: 1 084
Össz.: 127 600

Látogatottság növelés
Oldal: japán hajok2
második világháború - © 2008 - 2017 - csata.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: flak 88 torkolati sebesség - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »