Clark, Mark Wayne |
|
|
(1896-1984)
Amerikai tábornok. Harcolt az első világháborúban, ahol meg is sebesült. 1942-ben az Angliában állomásozó amerikai szárazföldi csapatok vezérkari főnöke. 1942-től Eisenhower helyetteseként Észak-Afrikában harcolt. Titkos tárgyalásokat folytatott Darlannal a Vichy-hez hű francia erők átállásáról. 1943-44-ben az 5. amerikai hadsereg parancsnoka Olaszországban. Több partraszálló hadműveletben vett részt. Később csapatait Monte Cassino-nál megállították. Miután hosszas, véres ostrom után bevették a hegyet, az olasz főváros ellen fordultak. Sokat vitatták azt a döntését, miszerint Rómát inkább elfoglalta, ahelyett, hogy megkerülte volna. 1944 végétől Alexander tábornok alárendeltjeként a 15. hadseregcsoport parancsnoka lett. 1945-47 között az ausztriai amerikai megszálló erők vezetője, 1947-ben külügyminiszter-helyettes lett.
Collins, Joseph Lawton |
|
|
(1896-1963)
Amerikai tábornok. A háború elején Hawaii védelmének újraszervezője. A guadalcanali csatában tanúsított rámenőssége miatt kapta a "Lightning Joe" becenevet. 1944 elején Európába küldték, a 7. hadtest parancsnokaként a normandiai partraszállás során a Utah part meghódítója. 20 napos harc után elfoglalja Cherbourg-t, majd vezetője a hídfőből történő kitörésnek is. Észak-Franciaországon és Belgiumon keresztül üldözi a németeket, elfoglalja Namur és Liége városát, s az első német várost, Aachent is. A Ruhr-vidéken áttörve az Elbánál, Dessau mellett találkozik a szovjet csapatokkal. Katonái nagyon szerették, a "közkatonák tábornokának" nevezték
Crerar, Henry Duncan Graham |
|
|
(1888-1965)
Kanadai tábornok. 1940-41-ben a kanadai hadsereg vezérkari főnöke Londonban. 1942-től 1943-ig az I. kanadai hadtest parancsnoka. Harcolt Szicíliában. 1943-ban visszahívták Londonba, ahol az 1. kanadai hadsereg parancsnoka lett. Ebben az alakulatban lengyel, belga, holland és brit egységek is szolgáltak. 1944-ben résztvevője a normandiai partraszállásnak. Hadserege többek között bevette Le Havre, Boulogne és Calais városát. Csapatai kerítették be a Hollandiában harcoló német erőket.
Csáky István |
|
|
(1894-1941)
Diplomata, külügyminiszter. 1919-től állt külügyi szolgálatban, részt vett az első világháborút lezáró béketárgyalásokon. Ezután különböző tisztségeket látott el, több külképviseletünkön is szolgált. Az első bécsi döntés meghozatalánál megfigyelőként volt jelen. 1938-tól külügyminiszter. Jelentős szerepet játszott az Antikomintern Paktumhoz való csatlakozásban, a második bécsi döntés tető alá hozatalában, Magyarországnak a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásában. Támogatta a németekkel való szövetséget, de óvatosan nyitva hagyta az angolokkal való kapcsolatépítés lehetõségét is. Bizalmas munkatársa volt Teleki Pálnak, magyar részről ő írta alá a magyar-jugoszláv barátsági szerződést.