| Ausztrál hajók |
 |
 |
Australia
A HMAS Australia az ausztrál Királyi Haditengerészet egyik Kent/County-osztályú nehézcirkálója volt. Építését 1925-ben kezdték el a Glasgowban, vízrebocsátására 1927 márciusában, hadrendbe állítására pedig három hónappal testvérhajója, a HMAS Canberra előtt, 1928. április 24-én került sor. A világháború kitörését követően, elsőként Dakar partjainál került bevetésre 1940 végén a Menace hadműveletben. 1941-ben már konvojokat kísért az Atlanti- és az Indiai-óceánon. A Csendes-óceáni háború kezdete után a hajót áthelyezték a Csendes-óceán délnyugati részére. Itt 1942 májusában a Korall-tengeri csatában a hajó túlélte a japán torpedóvető repülőgépek folyamatos támadását. 1942 augusztusától 1944 közepéig tüzérségi támogatást nyújtott a szárazföldi csapatoknak. 1944. október 21-én eltalálta egy japán repülőgép, valószínűleg ez volt az első kamikaze támadás a háború folyamán. Október 25-én a nehézcirkálót újabb sérülések érték, emiatt a hajónak az Új-Hebridákhoz kellett hajóznia nagyjavításra. Az Australia 1945 januárjában állt újból szolgálatba, és a háború végéig nem kevesebb mint hat kamikaze támadást vészelt át. A háború után egy ideig kiképzőhajóként szolgált. 1954-ben tartalékállományba került, 1956-ban szétbontották.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: 1927. március 17.
-
Vízkiszorítás: 9850 t (üresen); 13 460 tonna (harckészen)
-
Méretek: hossz: 192 m - szélesség: 20,8 m - merülés: 4,9 m
-
Sebesség: 31,5 csomó (58 km/h)
-
Személyzet: 679 fő
-
Hajtómű: 4 Parson-gőzturbina - 80 000 LE
-
Hatótávolság: 24 600 km 12 csomós (22 km/h) sebesség mellett
-
Fegyverzet: 8 db 203 mm-es ágyú (8 x 1), 4 db 102 mm-es légvédelmi ágyú (2 x 2) és 4 db 47 mm-es légvédelmi ágyú + egy Supermarine Seagull hidroplán
-
Páncélzat: övpáncél 114 mm, fedélzet 35 mm, tornyok 25 mm
Canberra
A HMAS Canberra az ausztrál Királyi Haditengerészet egyik Kent/County-osztályú nehézcirkálója volt. Építését 1925-ben kezdték el a Glasgowban, vízrebocsátására 1927 márjusában, hadrendbe állítására pedig három hónappal testvérhajója, a HMAS Australia után, 1928. július 10-én került sor. A világháború kitörését követően konvojokat kísért a Csendes- és az Indiai-óceánon, majd 1940-ben részt vett az Atlantis és a Pinguin német segéd-cirkálók (sikertelen) keresésében. 1942. augusztus 9-én süllyedt el a Guadalcanalnál vívott éjszakai cirkálócsatában, amikor a kirakodó teherhajókat védel- mező szövetséges hajók két csoportján rajtaütött Mikawa Gunicsi japán admirális hét cirkálóból és egy rombolóból álló hajórajával. A csatában a japán veszteség elhanyagolható volt, mindössze egy nehézcirkáló kapott néhány találatot. A Canberra pusztulása után a brit kormány a HMS Shropshire-t (később HMAS Shropshire) küldte Ausztráliába az elsüllyedt nehézcirkáló pótlására.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: 1927. május 31.
-
Vízkiszorítás: 9850 t (üresen); 13 450 tonna (harckészen)
-
Méretek: hossz: 192 m - szélesség: 20,8 m - merülés: 4,9 m
-
Sebesség: 31,5 csomó (58,3 km/h)
-
Személyzet: 679 fő
-
Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 Brown-Curtis gőzturbina - 80 000 LE
-
Hatótávolság: 21 500 km 12 csomós (22 km/h) sebesség mellett
-
Fegyverzet: 8 db 203 mm-es ágyú (8 x 1), 4 db 102 mm-es légvédelmi ágyú (2 x 2) és 4 db 47 mm-es légvédelmi ágyú + egy Supermarine Seagull hidroplán
-
Páncélzat: övpáncél 114 mm, fedélzet 35 mm, tornyok 25 mm
Hobart/ex Apollo
A HMAS Hobart az Ausztrál Királyi Haditengerészet egyik könnyűcirkálója volt a II. világháború ideje alatt. A cirkálót eredetileg a Brit Királyi Haditengerészet számára építették HMS Apollo néven, de később az ausztrál haditengerészet megkapta azt, és átkeresztelték. A cirkálóért cserébe az ausztrálok - egyebek mellett - a HMAS Albatross-t adták át a briteknek. Az Amphion-alosztályba tartozó hajón az Ausztrál Királyi Haditengerészet kisebb módosításokat végzett: a leglényegesebb ezek közül a kazánok szétválasztása volt, ezért szükségessé vált egy második kémény elhelyezése. A világháború kitörésekor a Hobart konvojokat kísért Ausztrália, Szingapúr, Jáva, Ceylon és Bombay között, majd 1942 májusában részt vett a Korall-tengeri csatában. 1943. július 20-án egy japán tengeralattjáró megtorpedózta, minek következtében a hajó komoly sérüléseket szenvedett el. Nagyjavítása és teljes felújítása után 1944 decemberében állt újra szolgálatba, rész vett a Fülöp-szigeteki, valamint a borneói partra- szállásban. A hajó jelen volt 1945. szeptember 2-án a japán kapituláció aláírásakor a Tokiói-öbölben. Ezt követően a tartalék flottához került, majd 1962-ben kivonták a hadrendből. Még ugyanebben az évben szétbontották.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: 1934.
-
Vízkiszorítás: 6830 t (üresen); 7150 tonna (harckészen)
-
Méretek: hossz: 171,3 m - szélesség: 17,2 m - merülés: 4,7 m
-
Sebesség: 32,5 csomó (60 km/h)
-
Személyzet: 570 fő
-
Hajtómű: 4 hajócsavar, Parsons gőzturbina - 72 000 LE
-
Hatótávolság: 11 500 km
-
Fegyverzet: (eredeti) - 8 db 152 mm-es és 8 db 102 mm-es ágyú, 4 db 47 mm-es légvédelmi ágyú, 8 db 533 mm-es torpedővető cső (2 x 4) és 1 db Supermarine Walrus hidroplán
Sydney/ex Phaeton
A HMAS Sydney az Ausztrál Királyi Haditengerészet egyik módosított Leander-osztályú cirkálója volt. A hajó nagy sikereket ért el a II. világháború elején, de 1941 novemberében történő elvesztése körül viták alakultak ki. A Sydney elsüllyedésekor a hajó teljes legénysége is odaveszett, így ez az eset az Ausztrál Királyi Haditengerészet történetének legnagyobb embervesztesége. Ezen kívül a Sydney volt a legnagyobb hajó a világháborúban, mely túlélők nélkül süllyedt el. A hajó felkutatására küldött expedíciók egészen 2008 márciusáig sikertelenek voltak, amikor is megtalálták a roncsait. Építését 1933-ban kezdték el, ekkor még HMS Phaeton néven. Az ausztrál kormány 1934-ben - a vízrebocsátás évében - megvásárolta, és 1935. szeptember 24-én hadrendbe állította. A háború elején a Földközi-tengeren teljesített szolgálatot, ahol elsüllyesztette az olasz Espero rombolót. Igazi hírnevet Krétától északra, a Spada-foknál 1940. július 19-én vívott csatában szerzett magának, ahol öt romboló társaságában két olasz könnyűcirkálót támadott meg. A Bartolomeo Colleoni elsüllyedt, a Giovanni dalle Bande Nere pedig súlyosan megrongálódva menekült el. Később konvojokat kísért a Földközi-tengeren, majd Alexandriába hajózott nagyjavításra. 1941 januárjában áthelyezték az ausztrál vizekre. Itt 1941. november 19-én a német Kormoran segédcirkálóval kölcsönösen elsüllyesztették egymást.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: 1934.
-
Vízkiszorítás: 6830 t (üresen); 7105 tonna (harckészen)
-
Méretek: hossz: 171,31 m - szélesség: 17,14 m - merülés: 4,95 m
-
Sebesség: 32,5 csomó (60 km/h)
-
Személyzet: 645 fő
-
Hajtómű: 4 hajócsavar, Parson-gőzturbina - 72 000 LE
-
Hatótávolság: 11 500 km
-
Fegyverzet: 8 db 152 mm-es és 8 db 102 mm-es ágyú, 3 db 12 mm-es géppuska és 12 db 7,6 mm-es Lewis géppuska +8 db 533 mm-es (2 x 4) torpedővető-cső
-
Páncélzat: övpáncél 102 mm, lövegtornyok 25-89 mm, fedélzet 32 mm
Vampire
A HMAS Vampire a brit, majd az ausztrál Királyi Haditengerészet egyik V-osztályú rombolója volt. A hajót 1917-es vízrebocsátására után a brit Királyi Haditengerészet állította hadrendbe, de 1933. október 11-én átadták az ausztrál haditengerészetnek, ahol azonnal szolgálatba is állt. A második világháború során részt vett többek közt a szövetséges csapatok görögországi evakuálásában, 1941 áprilisában. 1941 decemberében a hajó csatlakozott a ceyloni Colombóban állomásozó brit flottához. 1941 decemberében a japán légierő 85 repülőgépe, Kuantan partjainál megtámadta és elsüllyesztette a Prince of Wales-t és a Repulse csatacirkálót. A helyszínre igyekvő rombolók - közük a HMAS Vampire - mentették ki a túlélőket. 1942 tavaszán a Királyi Haditengeré- szet ceyloni bázisára hajózott. Április 8-án a légi felderítők jelezték, a japán taktikai haderő Ceylon felé tart. Az ausztrál romboló, a Hollyhock korvett és két tanker mellett a Hermes repülőgép-hordozó is ellenük indult. Kb. 80 japán repülőgép támadta meg a hajókat. Mind az ötöt elsüllyesztették.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: 1917.
-
Vízkiszorítás: 1460 t (üresen); 1530 tonna (harckészen)
-
Méretek: hossz: 95,1 m - szélesség: 8,9 m - merülés: 2,9 m
-
Sebesség: 34,5 csomó
-
Személyzet: 134 fő
-
Hajtómű: 2 hajócsavar, 2 gőzturbina - 30 000 LE
-
Hatótávolság: 6000 km
-
Fegyverzet: 4 db 102 mm-es (4×I) ágyú, 1 db 76 mm/40 mm-es ágyú, 5 db 7,7 mm-es légvédelmi géppuska és 6 db 533 mm-es (3×2) torpedóvető-cső + 50 db mélységi akna
-
Páncélzat: nincs
