második világháború

csaták kudarcok vilámháboru a világ leggyorsabb katonai terve fegyverek harckocsik tankok stb.

Az amerikai Rangerek Nyomtatás E-mail

A megalakulás

1

A 2. világháborúban is szerepet játszó Ranger zászlóaljakat azért hozták létre, hogy legyen egy elit amerikai egység is hasonlóan a brit Kommandókhoz .

A korai időkben a Rangerek erdőismeretét arra használták, hogy felderítsék, és bejárják azokat a nagy területeket amelyek gyakran választottak el határelőőrsöket és erődöket. Roger Rangers Őrnagy volt a parancsnoka az első ilyen professzionális alakulatnak, egyébiránt tőle származik a Rangers elnevezés is.

Eredetileg az amerikai Rangereket és a brit Kommandósokat szét akarták szórni a brit és amerikai hadseregben, hogy elterjesszék tudásukat felkészítve ez által a haderő jelentős részét egy esetleges támadásra Franciaország ellen. Ám a Ranger alakulatokat nem szórták szét és mindvégig különálló, független alakulatokként kezelték őket.

Az 1. Ranger Zászlóalj (1st Ranger Battalion)

21

Az Egyesült Államok 1. Ranger zászlóalját 1942. május 27-én hozták létre, és hivatalosan 1942. június 19-én aktiválták Carrickfergusben, Írországban William Orlando Darby Őrnagy parancsnoksága alatt. Az önkéntes katonák a 34. Gyalogsági Hadosztályból illetve az 1. Páncélos Hadosztályból kerültek ebbe az egységbe. A Rangerek első éles bevetésére 1942. augusztus 19-én Franciaországban került sor ahol 50 emberük a kanadai és brit erőkkel egyetemben részt vett Dieppe elleni támadásban. A 2. világháború alatt az 1. Ranger Zászlóalj harcolt Algériában, Tunéziában, Szicílián, és Anzio-nál.

Az 1. Ranger Zászlóalj két Elnöki Egység Kitűntetést (Presidential Unit Citation) szerzett magának: egyet a tunéziai El Guettar hágó megtisztításáért 1943. márciusban, a másikat pedig a Salerno-i csatában való helytállásáért.

Az Zászlóaljat 1944 januárjában elfogták német erők, és hivatalosan 1944. augusztus 16-án deaktiválták.

A 2. Ranger Zászlóalj (2nd Ranger Battalion)

41

A Zászlóaljat 1943. március 11-én hozták létre és1943. április 1-jén helyezték aktív szolgálatba. Kiképzőközpontja a Tennessee-i beli Camp Forrestnál volt. Az egységet James Earl Rudder Őrnagy vezette.

A zászlóalj az 5. Ranger Zászlóalj-al egyetemben 1944. június 6-án részt vett a D-napi támadásban. Miután az ágyúzás füstje megzavarta a partra szállító járművek vezetőit sok század más-más helyen ért partot a kijelölt célponttól távol. Egy részüket Omaha Beach-nél tették partra ahol (amint azt a Ryan Közlegény Megmentése című filmben is jól láthattuk) csak nagy nehézségek árán tudták bevenni a partot. A 2. Ranger zászlóalj másik felét viszont a kijelölt területen, nevezetesen Pointe du Hoc magas szikláinál tették partra. A Rangerek feladata itt az volt, hogy megmásszák a 30 m magas sziklafalat, behatoljanak az ellenséges bunkerekbe és ott megsemmisítsék a németek által ott állomásoztatott francia 155 mm-es ágyúkat. A Rangereket a feladat elvégzéséhez különleges szigonyágyúkkal szerelték fel amik képesek voltak nagy magasságba fellőni köteleket, amiknek a végén vasmacskák voltak. Ezeknek a feladata az volt, hogy beleakadjanak, a szögesdrótba vagy bármilyen más talajformációba. Így a Rangerek képesek voltak felmászni a magas sziklafalakon. Mikor felértek, a bunkerekből érkező géppuskatűz nagy mértékben megakadályozta előrenyomulásukat, de végül sikerült áttörniük a német védelmet. Az ágyúkat ugyan nem a fennsíkon lévő bunkereknél találták meg (mivel azokat a németek elvontatták egy biztonságosabb helyre, nehogy a Rangereket támogató Texas csatahalyó véletlenül kilője őket. A Rangerek miután biztosították a helyszínt járőr csapatokat küldtek ki. Ezek egyike meg is találta az elszállított ágyúkat amiket a németek nem is őriztek! Ám megfelelő erejű robbanószer híján a Rangerek csak az irányzó, mozgató kerekeit tudták megsemmisíteni az ágyúknak a thermit gránátjaikkal. Ez mégis elég volt a hatástalanításukhoz. A Rangereknek ezután 2 napig meg vissza kellett verniük a német ellentámadásokat míg végül az Omaha partról érkező társaik felmentették őket. A több napos csata után a Rangerek hihetetlenül nagy veszteségeket szenvedtek a 225 fős támadóerőből a 2. nap végére már csak 90 volt harcképes állapotban. A zászlóalj a harcok előrehaladtával részt vett a Brest-i csatában ahol a várost védő nagyobb Fallschirmjäger erőkkel is összecsaptak. A háború végén még feltűntek a Rajna folyó NY-i partján lévő Hürtgen Erdőért vívott csatában is. A 2. Ranger Zászlóalj kiérdemelte tetteiért egy Elnöki Egység Kitüntetést, továbbá megkapták a francia keresztet is a Pointe du Hoc ellen irányuló sikeres támadásukért.

A 2. Ranger Zászlóaljat 1945. október 23-án vonták ki a katonai szolgálatból Camp Patrick Henrynél Virginiában.

A 3. És 4. Ranger Zászlóalj (3rd And 4th Ranger Battalions)

51

A Tunéziában elért sikerek után hozták létre ezt a két zászlóaljat, amit Herman Dammer Őrnagy és Roy Murray Őrnagy irányítottak.

A 3. és 4. Ranger Zászlóaljak főként Szicíliában harcoltak, Naples-Foggiában, Rome-Arnóban és Anzióban.

Az 1., 3. és 4. Ranger Zászlóaljak vezették az éjszakai támadásokat Olaszországban, Anziónál, 1944. január 22-én, de később januárban elszenvedtek egy jelentős vereséget mikor az 1. és 3. Ranger Zászlóaljakat körülvették és elfogták a németek Cisterna mellett. A 4. Ranger Zászlóalj súlyos veszteségek árán tudott csak kitörni ebből a harapófogóból. Az 1. és 3. Zászlóaljakat gyakorlatilag teljesen megsemmisítették ám 3. Ranger Zászlóaljat a salernoi teljesítményéért kitűntették egy Elnöki Egység Kitűntetéssel.

A 3. Ranger Zászlóaljat 1944. augusztus 15-én a 4. Ranger Zászlóaljat 1944. október 24-én deaktiválták Camp Butnernél Észak-Karolinában.

Az 5. Ranger Zászlóalj (5th Ranger Battalion)

Az 5. Ranger Zászlóaljat 1943. július 21-én hozták létre és 1943. szeptember 1-jén helyezték aktív szolgálatba Max Scheinder alezredes parancsnoksága alatt.

Az 5. Ranger Zászlóaljnak hasonló története volt mind a 2.-nak mivel szinte ugyanazokon a hadszíntereken harcoltak, és általában együtt úgymint a Pointe du Hoc-nál, vagy a Brest-nél lezajlott csatákban.

Az 5. Ranger Zászlóalj szerzett két ElnökiEgység Kitűntetést: egyiket a Pointe du Hoc elleni támadásban való részvételéért, a másikat pedig a Saar folyó területén végrehajtott akcióiért. Továbbá a francia keresztet is megkapták szintén a Pointe du Hoc ellen irányuló sikeres támadásukért cserébe.

A 6. Ranger Zászlóalj (6th Ranger Battalion)

8
A hatodik Ranger Zászlóaljat 1944. szeptember 24.-én állították fel Új-Guineában. A 6. Ranger Zászlóalj részt vett az Új-Guineánál, Leyte-nél és Luzon-nál lezajlott csatákban.

A 6. Ranger Zászlóalj C századát kitűntették egy Elnöki Egység Kitűntetéssel a Cabu-Luzon térségében végrehajtott támadásaiért. Továbbá az egész zászlóalj az 1944. október 17-e és 1945. július 4-e közötti csatározásaiért kapott még egy Elnöki Egység Kitűntetést. A 6. Ranger Zászlóaljat Japánban 1945. december 30-án vonták ki a szolgálatból.

Végszó

Az amerikai hadseregben jelen korunkig szolgálatban maradtak a Ranger erők amikre mindmáig mint egy független, elit harci alakulatra tekintenek.


Szövegi források:

http://www.sproe.com/

http://en.wikipedia.org/wiki/United_States_Army_Rangers

Képi források:

http://en.wikipedia.org/wiki/United_States_Army_Rangers

http://www.2ndrangerbattalion.org/wwiihistory.html

http://www.ww2rangerseco.com/photographs.html


Írta: Németh András Tamás (Bazooka Joe)






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 52
Tegnapi: 28
Heti: 322
Havi: 1 028
Össz.: 129 842

Látogatottság növelés
Oldal: Az amerikai Rangerek
második világháború - © 2008 - 2017 - csata.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: amerikai csatahajó - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »