| Német hajók |
 |
 |
Bismarck
A Bismarck csatahajó a német hadiflotta büszkesége volt, melyet az I. világháborút lezáró békeszerződések passzusait figyelmen kívül hagyva építettek meg, titokban. Testvérhajójával, a valamivel nagyobb Tirpitz-cel egyetemben az Európában valaha megépült legnagyobb csatahajók voltak, velük egyenértékű hajó nem épült az öreg kontinensen. 1936. július 1-én kezdték el építeni a hajót, és 1939. február 14-én bocsátottál vízre. A Bismarckot még a tengerészeti legendárium meglehetősen gazdag gyűjteményében is előkelő hely illeti meg. Testvérhajójával együtt a Harmadik Birodalom tengeri hatalmának kiteljesítésére születtek, aztán csatahajó léptékben igen rövid és tragikus pályafutásuk volt. A Bismarckra eredetileg 40,6 cm-es lövegeket terveztek, de ezek nem készültek el időre, így "csak" 38 cm-es ágyúkat kapott. A csatahajónak 12 kazánja, 3 gőzturbinája, 3 db hajócsavarja és 2 db iker-kormánylapátja volt. Fő fegyverzetét a 8 db 38 cm-es löveg adta, 4 toronyban elhelyezve. A fedélzetéről repülőgépet is lehetett katapultálni. Páncélzata a vízvonalnál max. 329 mm, a tornyoknál max. 360 mm, a fedélzeten max. 120 mm és a felépítményeken max. 350 mm volt. Vízkiszorítása 50.900 tonna volt harckész állapotban. Karcsú, ívelt hajóteste szinte széppé tette a monstrumot. Technikai szempontból is igen korszerű hajónak számított, annak ellenére hogy lokátora nem, csak távmérője volt. A Bismarck feladata az lett volna, hogy kísérő hajójával a Prinz Eugennel-nel kiszökve az Atlanti-óceánra a szorongatott Egyesült Királyság tengeri utánpótlási vonalait vágja el, az amerikai konvojokat süllyessze el. Lütjens tengernaggyal a fedélzetén 1941. május 18-án a két hajó elindul, de felfedezik őket, nyomukba ered jószerivel a fél brit flotta... és elindul a hadtörténet legnagyobb szabású hajóvadászata. Hat nappal később a Bismarck szembekerül a Royal Navy híres zászlóshajójával, a Hood-dal. A világ megdöbbenésére kb. 18-20 km-es távolságról a harmadik sortüzével telibe találja a Hood lőszerkamráját és Őfelsége büszkesége 2 perc alatt elsüllyed (3 túlélő a 2600-ból). Rövid szökés után az Ark Royal egyik Swordfish típusú repülőgépének szinte véletlen torpedó-találatától nehezen irányítható Bismarckot utólérik (most már szinte tényleg az egész brit flotta) és heves harcban elsüllyesztik, franciaországi támaszpontjától mindössze 400 km-el... 1989-ben a Titanic-ot is felkutató Ballard kb. 4300 m mélyen az óceánban megtalálja a Bismarckot, és brit szakmai közvéleményben éles vitát kavarva megszellőzteti azt a feltételezést, miszerint a Bismarckkal nem az ágyúzás végzett, hanem a saját legénysége süllyesztette el. Mindenesetre a helyszínt haditengerészeti temetőnek nyilvánították...
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: 1939 febr.14.
-
Vízkiszorítás: 41.700 t (üresen); 50.900 t (harckészen)
-
Sebesség: 29 csomó (53,7 km/h)
-
Személyzet: 2092 fő
-
Hajtómű: három csavartengelyes, Diesel-motorok
-
Hatótávolság: 15 000 km
-
Hossz: 251,0 m
-
Szélesség: 36,0 m
-
Merülés: 10,2 m
-
Fegyverzet: főütegek: 8 x 38 cm L/47 nehézágyú - 4 nagy 1000 tonnás forgó-toronyban (Anton, Bruno, Cezar, Dora) kb. 36 km-es max. lőtávval, optikai irányzékkal. Mellékfegyverzet: 12 x 15 cm L/55 hajóágyuk 3-3 forgótoronyban, több torpedóvető cső, 16 db 37 mm-es és 18 db 20 mm-es légvédelmi gépágyú. Fedélzeti légierő: 2 x ARADO Ar 196 hidroplán, fedélzeti katapulttal
-
Páncélzat: övpáncél 312 mm - 262 mm, oldalvért és tornyok: 360 mm speciális Wotan kompozit páncél, fedélzet 121 mm
-
Tervező: Blohm und Voss 1936 (Hamburg)
-
Gyártó: Blohm und Voss 1937-1939, átadás: 1940. aug. 24., próba-kifutás: 1940. szept. 15.
-
Alkalmazás: csatahajó, a Birodalmi Haditengerészet zászlóshajója
Tirpitz
A Bismarck testvérhajóját 1936. november elején kezdték el építeni Williemshavenben, és 1939. április 1-én bocsátották vízre. Az 1941. február 25-i szolgálatba állítása után - több bevetést végrehajtva - a Trondheim-fjorban talál menedékre. 1942 áprilisában angol bombatalálatok következtében megsérül. Áttelepítik az Alta-fjordba, ahol 1943. szeptember 22-én egy brit kommandóegység törpe tengeralattjárók segítségével aláaknázza és súlyosan megrongálja. Kijavítása után Tromsö közelében rejtőzködik. 1944-ben a Furious anyahajó repülőgépei többször is megtámadták, majd 1944. szeptember 12-én az angol Lancasterek speciális bombákkal újra támadják. A Tirpitz felfordul, legénységének csaknem a fele elpusztul. A roncsot 1948 és 1957 között lebontják.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: 1939
-
Vízkiszorítás: 42.900 t (üresen); 52.600 tonna (harckészen)
-
Sebesség: 29 csomó (53,7 km/h)
-
Személyzet: 2608 fő
-
Hajtómű: három csavartengelyes, Diesel-motorok - 101 430 kW (150 175 ks)
-
Hatótávolság: 15 000 km
-
Hossz: 251,0 m
-
Szélesség: 36,0 m
-
Merülés: 9 m
-
Fegyverzet: 8 db 38,0 cm-es nehézágyú; 12 db 15,0 cm-es ágyú; 16 db 10,5 cm-es légvédelmi ágyú; 16 db 3,7 cm-es légvédelmi ágyú; 12 db 2,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 2 db Arado Ar-196-os hidroplán; 1942-től 40 db 2,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 8 db torpedóvető cső
-
Páncélzat: övpáncél 312 mm - 262 mm, oldalvért és tornyok: 360 mm speciális Wotan kompozit páncél, fedélzet 121 mm
Admiral Scheer
A "zsebcsatahajók" legsikeresebb egységét 1933-ban bocsátották vízre. A spanyol polgárháború során az ibériai vizeken a nemzetközi haderő kötelékében teljesített szolgálatot. A II. világháború kitörésekor éppen nagyjavításon esett át, aktív szolgálatát 1940 őszén kezdte. Egy hosszú atlanti bevetésen több mint 110 ezer tonnányi kereskedelmi hajóteret süllyesztett el, és hullámsírba küldte a Jervis Bayfelfegyverzett kereskedelmi cirkálót is. Ezt követően norvégiai támaszpontokról zavarta a sarkvidéki konvojokat. A háború utolsó szakaszában a Balti-tengerre vezényelték. A kieli kikötőben brit bombázók süllyesztették el 1945. április 9-én. A roncsot később részben lebontották, a maradékot a dokk feltöltésekor betemették.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: 1933
-
Vízkiszorítás: 11.700 t (üresen); 15.900 tonna (harckészen)
-
Sebesség: 28 csomó
-
Személyzet: 951 fő
-
Hajtómű: 2 csavartengely, 8 MAN dízelmotor - 41 748 kW
-
Hatótávolság: 37 040 km
-
Hossz: 187,9 m
-
Szélesség: 20,6 m
-
Merülés: 7,3 m
-
Fegyverzet: 6 db 28,0 cm-es ágyú; 8 db 15,0 cm-es ágyú; 6 db 10,5 cm-es légvédelmi ágyú; 8 db 3,7 cm-es légvédelmi gépágyú; 6 db 4,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 8 db 53,3 cm-es torpedóvető cső; 2 db repülőgép
-
Páncélzat: övpáncél 76 mm, lövegtornyok 140-76 mm, fedélzet 38 mm
Lützow
1931-ben került vízre a "zsebcsatahajónak" is nevezett, a szokásosnál erősebb felépítésű cirkálóosztály első tagjaként. Ekkor még Deutschland volt a hajó neve, mely 1933-ban készült el teljesen. A spanyol polgárháború idején a köztársaságiak egyik repülőgépe súlyosan megrongálta, a legénységből többen meghaltak. A második világháború elején az atlanti vizekre hajózott, ahol két kereskedelmi hajót elsüllyesztett, egyet pedig (az amerikai City of Flint-et) elfogott. November elején hazahívták és Hitler parancsára átkeresztelték Lützow-ra: a német kancellár ugyanis rettegett attól, hogy egy Németország nevét viselõ hadihajó elsüllyed. Ezt követően alaposan átalakították, később átsorolták a nehézcirkálók közé. 1940 tavaszán a Norvégia elleni támadás során eltalálta egy brit torpedó. Kijavítása után 1943-ig ebben a térségben maradt, közben 1941 nyarán egy másik torpedótalálattól is megsérült. 1943-tól a Balti-tengeren állomásozott. 1945 áprilisában a schwinemündei kikötőben brit repülőgépek bombái eltalálták. Május elején a roncsot felrobbantották és az elsüllyedt. 1947-ben a szovjetek kiemelték, majd miután elvontatták Kalinyingrádba (Königsberg), lebontották.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: 1931
-
Vízkiszorítás: 13.817 t (üresen); 15.670 t (harckészen)
-
Sebesség: 26 csomó
-
Személyzet: 951 fő
-
Hajtómű: 8 diesel MAN-9 turbína - 41 748 kW
-
Hatótávolság: 19 000 km
-
Hossz: 187,9 m
-
Szélesség: 20,6 m
-
Merülés: 5,87 m
-
Fegyverzet: 6 db 28,0 cm-es ágyú; 8 db 15,0 cm-es ágyú; 6 db 10,5 cm-es légvédelmi ágyú; 8 db 3,7 cm-es légvédelmi gépágyú; 6 db 4,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 20 db 2,0 cm-es légvédelmi gépágyú; 8 db 53,3 cm-es torpedóvető cső; 2 db repülőgép
-
Páncélzat: övpáncél 76 mm, lövegtornyok 140-76 mm, fedélzet 38 mm
Schleswig-Holstein
A Schleswig-Holstein annak az öt hajóból álló régi csatahajó-osztálynak egyik képviselője, melyet 1902-04 között kezdtek építeni. Magát a Schleswig-Holstein-t 1906 decemberében bocsátották vízre, 1908 júliusában szerelték fel, és helyezték a Német Északi Flotta kötelékébe, ahol részt vett a jütlandi ütközetben is. A háború utolsó két évében felváltva szolgált raktárhajóként Bremerhavenben, és barakkhajóként Kielben. Egyike volt annak a néhány hadihajónak, amit Németország tengerpartjainak védelmében megtarthatott az I. világháború után. Nagyarányú átépítés után tisztképző hajóként használták. 1939. augusztusban újra első vonalbeli szolgálatba helyezték. Feladata a Lengyelországot megszálló német haderő támogatása volt; szeptember 1-én négy 28 cm-es ágyújának a westerplattei lengyel erődítményre zúduló tüze nyitotta meg a II. világháborút. Egy héten keresztül lőtte az erődöt, míg a lengyelek szeptember 7-én meg nem adták magukat. Később a Norvégiát megszálló szárazföldi haderőt kísérő egyik hajóraj vezérhajója volt. Ezután kiképzőhajóként a Balti-tengeren teljesített szolgálatot. 1944. december 18-án a RAF egy Gdyniát ért bombatámadása során súlyosan megsérült, s végül 1945. március 21-én elsüllyesztették.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: 1906
-
Vízkiszorítás: 10.150 t (üresen); 14.218 t (harckészen)
-
Sebesség: 19,1 csomó
-
Személyzet: 742-802 fő
-
Hajtómű: 3 turbína és 3 hajócsavar - 19.330 shp
-
Hatótávolság: 4800 tengeri mérföld
-
Hossz: 127,6 m
-
Szélesség: 22,2 m
-
Merülés: 8,21 m
-
Fegyverzet: 4 db 28 (L/20) cm-es ágyú; 14 db 15 (L/45) cm-es ágyú; 20 db 8.8 (L/45) cm-es légvédelmi ágyú; 4 db 3,7 (L/83 C/30) cm-es légvédelmi gépágyú
-
Páncélzat: övpáncél 240 mm, a tornyok 300 mm és a fedélzet 40 mm
Graf Zeppelin
Az első világháború után az 1919-ben rájuk erőszakolt fegyverkezési korlátozások keretében Németországnak megtiltották a repülőgéphordozó-erő kialakítását. 1933 közepére elkészült egy teljes fedélzetű, 40 repülőgép üzemeltetésére alkalmas repülőgép-hordozó alapterve, ám a projektet késleltette az építési gyakorlat hiánya. A munkálatok 1935-ben megkezdődtek, de a Graf Zeppelin befejezését az U-boot program miatt halogatták. A befejezetlen hordozót a II. világháború vége előtt pár hónappal szándékosan elsüllyesztették. A Szovjetunió kiemelte, de útban Leningrád felé megint elsüllyedt. A Graf Zeppelin az eredeti tervek szerint egy 12 db Ju-87D zuhanóbombázóból és 30 db Me-109F vadászgépből álló repülőgép- csoportot hordozott volna. Félig elkészült egy testvérhajója is, amelyet a híresztelések szerint az I. világháború német haditengerészeti-léghajó divízió parancsnoka után Peter Strassernek neveztek volna.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: -
-
Vízkiszorítás: 28 540 tonna
-
Sebesség: 35 csomó (64,82 km/h)
-
Személyzet: 1760 fő
-
Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 turbina
-
Hatótávolság: 14 840 km
-
Hossz: 262,50 m
-
Szélesség: 31,6 m
-
Merülés: 8,5 m
-
Páncélzat: Övpáncél 89 mm, repülőfedélzet 37,5 mm
-
Fegyverzet: 16 db 150 mm-es (5,9 h.), 12 db 104 mm-es (4,1 h.) löveg, 43 repülőgép
Z-1 'Leberecht Maas'
A német haditengerészet két különböző osztályhoz tartozó romboló-típussal vágott neki a II. világháborúnak: a Diether von Roeder-osztállyal, melyhez hat hajó tartozott, és a 16 fős Leberecht Maas-osztállyal. A két hajóosztály méreteiben és fegyverzetében hasonlított egymásra, bár a Von Roeder-osztály jobb teljesítmény elérésére volt képes, hiszen a Leberecht Maas-osztály56 km/h-s (30 csomós) sebességével szemben akár 70 km/h- val (38 csomóval) is tudta szelni a habokat. A Von Roederek utazótávolsága szintén meghaladta a másik romboló-osztályét: e tekintetben 8987 km állt szemben 8153 kilométerrel. A 2. torpedóromboló-flottillához tartozó és Erich Bonte sorhajókapitány parancsnoksága alatt álló Leberecht Maas-t 1934-ben kezdték el építeni Kiel-ben, 1935-ben bocsátották vízre és 1937. januárjában állt szolgálatba. A háború első hónapjaiban - a német haditengerészet többi torpedórombolójával együtt - idejének nagy részét aknatelepítéssel töltötte. 1940. február 22-én az északi-tengeri Borkum mellett aknára futott, és elsüllyedt. A német torpedórombolóknak ezen osztálya rendelkezett először négyes szerelvényre helyezett torpedóvető csövekkel. 1944 után a hajók légvédelmi fegyverzetét is megerősítették.
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: 1935
-
Vízkiszorítás: 2232 t (üresen); 3190 tonna (harckészen)
-
Sebesség: 30 csomó
-
Személyzet: 313 fő
-
Hajtómű: 2 hajócsavar, 2 Wagner-kazán és gőzturbina - 70 000 LE
-
Hatótávolság: 8153 km
-
Hossz: 120,1 m
-
Szélesség: 11,8 m
-
Merülés: 4,1 m
-
Fegyverzet: 5 db 127 mm-es (5×I) ágyú, 4-8 db 37 mm-es légvédelmi ágyú, 16 db 20 mm-es légvédelmi gépágyú, 8 db TT 533 mm-es torpedó-vetőcső és 60 db akna
-
Páncélzat: övpáncél: 20 mm, fedélzet: 20 mm, gépterem: 25 mm, lőszerraktár: 35 mm
