második világháború

csaták kudarcok vilámháboru a világ leggyorsabb katonai terve fegyverek harckocsik tankok stb.

Francia hajók Nyomtatás E-mail
Bearn
bearn1
 
Egy öt egységből álló osztály egyikének, a Flandre-nak az építését 1913 októberében kezdték meg. Az osztály egységein 1914-ben abbahagyták az építési munkálatokat, és a dokkok kiürítése érdekében vízre bocsátották őket. Négyet 1924-25-ben szétbontottak, míg az osztály egyikét, a Bearnt repülőgép-hordozóként fejezték be. Az eredeti turbina meghajtását az annak a hajónak tervezett kombinált rendszerével váltották fel. A Béarn alkotta 1939 októberében a Brestben állomásozó vadászcsoport (I. Kötelék - Force I.) egyik kulcsfontosságú elemét, mely kötelék más brit és francia haditengerészeti erőkkel a német zsebcsatahajó, az Admiral Graf Spee után kutatott. Miután Martinique-nél megfeneklett, az amerikaiak lefoglalták, és Puerto Ricóba vontatták. 1943-44 során New Orleansban átépítették, új fegyverzetet kapott, megrövidítették a repülőfedélzetét, és kis sebessége miatt többé nem alkalmazták első vonalbeli szolgálatra, hanem átminősítették repülőgép-szállítóvá. Átadták a Szabad Francia Haditengerészetnek. A háború után Indokínában (Vietnamban) szolgált a franciák ottani háborúsága alatt. 1949-ben bontották szét.

TECHNIKAI ADATOK

  • Vízrebocsátás: 1915 (1935)

  • Vízkiszorítás: 22 146 t (üresen), 28 430 tonna harckészen
  • Sebesség: 20 csomó (37,04 km/h)

  • Személyzet: 600-800 fő

  • Hajtómű: 4 hajócsavar, 2 turbina és 2 álló, háromfokozatú gőzgép - 22,200 + 15,000 shp

  • Hatótávolság: 6 760 km

  • Hossz: 176,8 m

  • Szélesség: 27 m

  • Merülés: 9,3 m

  • Fegyverzet: 8 × 155mm, 6 × 75mm (6×I), 8 × 37mm (8×I) löveg és 40 repülőgép

  • Páncélzat: Övpáncél 300 mm


Bretagne
bretagne1
 
Franciaország az 1910-es években úgy találta hogy lemaradt a dreadnoughtok versenyében, a Bretagne és testvérhajói, a Prouence és a Lorraine építésénél a gyártási idő csökkentése végett a korábbi Courbet-osztály terveiből indultak ki. A Bretagne 1916-18 között a Földközi-tengeren szolgált, majd 1921-23, 1927- 30 és 1932-35 között nagyarányú modernizáción esett át. Franciaország 1940-ben történt kapitulációja után a Bretagne-t és a többi francia hadihajót felszólították, hogy csatlakozzanak a brit szövetséghez, de Gensoul francia tengernagy ezt visszautasította. A brit hadihajók tüzet nyitottak az algériai Oran horgonyzóhelyén tartózkodó francia hajókra. A nehézlövedékek behatoltak a Bretagne lőszerkamrájába, a hajó 1012 fő halálát okozva felrobbant és felborult.

TECHNIKAI ADATOK

  • Vízrebocsátás: 1915 (1935)

  • Vízkiszorítás: 23 230 t (üresen) 29 420 tonna (harckészen)
  • Sebesség: 20 csomó (37,04 km(h)

  • Személyzet: 1133 fő

  • Hajtómű: 2 hajócsavar, 2 redukciós turbina - 43 000 SHP

  • Hatótávolság: 8 460 km

  • Hossz: 165,8 m

  • Szélesség: 27,01 m

  • Merülés: 8,9 - 9,8 m

  • Fegyverzet: 10 db 340 mm-es (13,4"/45) löveg és 10 db 140 mm (5,5"/55) löveg

  • Páncélzat: Övpáncél 279 mm, lövegtornyok 254 mm - 380 mm


Clémanceau
 clemanc
 
A Clémanceau volt az egyike annak a három francia csatahajónak, amelyeknek 1935-39 között kezdték meg az építését. A másik kettő a Richelieu és a Jean Bart volt, míg a negyediket - a Gascoigne-t - megrendelték, de később lemondták. Franciaország kapitulációja után, a németek egy bresti dokkban találtak rá a Clémanceau befejezetlen testére. Amikor a szövetségesek megtámadták Franciaországot a németek azt tervezték, hogy a hajótesttel eltorlaszolják a kikötő bejáratát, ám 1944 augusztusában egy bombatámadás elsüllyesztette. Az felső illusztráció olyan állapotban mutatja, mintha befejezték volna az 1940-es tervek szerint. Mind a két testvérhajója szolgálatba állt.
 
TECHNIKAI ADATOK
  • Vízrebocsátás: 1936

  • Vízkiszorítás: 39 116 t / 48 260 t
  • Sebesség: 32 csomó

  • Személyzet: 1550 fő

  • Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 redukciós turbina

  • Hatótávolság: 15 750 km

  • Hossz: 247,9 m

  • Szélesség: 33 m

  • Merülés: 9,6 m

  • Fegyverzet: 8 db 38,1 cm-es (15 h.), 9 db 15,24 és 12 db 22,86 cm-es löveg + 3 repülőgép

  • Páncélzat: Övpáncél 337 mm-243 mm, tornyok 429,26 mm, fedélzet 170,18 mm


Dunkerque
dunkerq1
 
A brit Nelson-osztályú csatahajók tervein alapuló Dunkerque volt az első francia hadihajó, amelyet az 1922-es washingtoni szerződés után kezdtek építeni. A hajó az 1930-as évek elején a német Deutschland-osztályra adandó válaszként kialakított tervtanulmány-sorozat kiteljesedését jelentette. Felderítő repülőgépei számára hangárt és egy katapult állványt biztosítottak. Mint a Brestben állomásozó L.-kötelék (Force L) zászlóshajója, 1939 októberében csatlakozott a Királyi Haditengerészethez a német zsebcsatahajó, az Admiral Graf Spee utáni hajszában. Franciaország kapitulációjáig konvojkísérésre alkalmazták, majd 1940 júliusában Marsel-Kebirnél előbb a brit hadihajók, majd három nappal később torpedók súlyosan megrongálták. A hajón 210 francia tengerész esett el. 1942- ben Toulon kikötőjében saját személyzete süllyesztette el, hogy ne kerüljön a németek kezére. 1953-ban kiemelték és ócskavasként eladták.

TECHNIKAI ADATOK

  • Vízrebocsátás: 1935

  • Vízkiszorítás: 26 500 t (üresen); 35 500 tonna (harckészen)
  • Sebesség: 29,5 csomó (54,63 km/h)

  • Személyzet: 1433 fő

  • Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 turbina

  • Hatótávolság: 13 897 km

  • Hossz: 214,5 m

  • Szélesség: 31 m

  • Merülés: 8,6 m

  • Fegyverzet: 8 db 330 mm-es (13 h.), 16 db 127 mm-es (5 h.) löveg

  • Páncélzat: Övpáncél 143-243 mm, lövegtornyok 152-331 mm


Jean Bart
bart1
 
A gyors, modern csatahajó, a Jean Bart egy eredetileg négy hajóból álló osztály hajója volt (a másik kettő a Richelieu és a Clémanceau volt, míg a negyediket - a Gascoigne-t - megrendelték, de később lemondták). A Jean Bart-t a Richelieu-val együtt kezdték el építeni 1935-ben és 1934-ben bocsátották tengerre. 1940-ben Casablancába menekült, majd 1942 novemberében az angol-amerikai partraszállás után súlyosan megrongálta a Massachusette (BB 59) amerikai csatahajó ágyútüze. Ezután a szövetségesek kezére került.
 
TECHNIKAI ADATOK
  • Vízrebocsátás: 1940

  • Vízkiszorítás: 39 116 t (üresen), 48 260 t (harckészen)
  • Sebesség: 32 csomó

  • Személyzet: 1663 fő

  • Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 redukciós turbina

  • Hatótávolság: 15 750 km

  • Hossz: 247,87 m

  • Szélesség: 33,01 m

  • Merülés: 9,67 m

  • Fegyverzet: 8 db 38,1 cm-es (15 h.), 9 db 15,24 és 12 db 22,86 cm-es löveg. Légvédelmi ágyúk: 16 db 37 és 8 db 13,2mm-es gpu. + 3 repülőgép

  • Páncélzat: Övpáncél 337 mm-243 mm, tornyok 429,26 mm, fedélzet 170,18 mm


Richelieu
richel 
 
A gyors, modern csatahajó, a Richelieu egy három hajóból álló osztály vezérhajója volt. A Richelieu-t 1935. október 22-én kezdték el építeni és 1939 januárjában bocsátották tengerre. 1940 júniusában Dakarba menekült, ahol július 8-án brit Swordfish repülőgépek torpedói rongálták meg, miután a kapitánya visszautasította a megadásra vonatkozó felszólítást. Bár a kikötőben kellett maradnia, 38,1 cm-es ágyúival jelentősen hozzájárult a szeptemberben Dakar ellen indított együttes brit-szabad francia haderő támadásának visszaveréséhez, többször eltalálta a Barham angol csatahajót. Miután 1943. januárban a Dakarban állomásozó francia haderő átállt a szövetségesekhez, a Valiant, a Houwe és a Queen Elizabeth csatahajókból, a Renown csatacirkálóból és a Victorious, az Illustrious és Indomitable repülőgép-hordozókból álló erős hadihajó csoportosítás részévé vált. Még ebben évben az Egyesült Államokba hajózott, ahol generáljavítást végeztek rajta. 1943-ban rövid ideig a brit Honi Flotta kötelékében működött, majd 1944. márciusban a keleti vizekre helyezték át. Már a brit Keleti Flotta tagjaként 1944. július 25-én részt vett Sabang bombázásában. 1944. októbertől 1945. februárig javításokat végeztek rajta Casablancában, áprilisban pedig már újra a Keleti Flottával hajózott.A II. világháború után is a Francia Haditengerészet kötelékében maradt, s 1945-46-ban részt vett Indokina megszállásában. 1956-ban tartalékállományba helyezték, majd 1960-ban leselejtezték, s 1968-ban egy olasz kikötőben, La Speziában szétszerelték.
 
TECHNIKAI ADATOK
  • Vízrebocsátás: 1939

  • Vízkiszorítás: 38 450 tonna (üresen), 47 450 tonna (harcrakészen)
  • Sebesség: 32,6 csomó (59,6 km/h)

  • Személyzet: 1670 fő

  • Hajtómű: 4 csavartengely, 4 redukciós turbina

  • Hatótávolság: 10 800 km

  • Hossz: 247,8 m

  • Szélesség: 33,08 m

  • Merülés: 9,9

  • Fegyverzet: 8 db 380 mm-es (15 h.) L/50 és 9 db 152 mm-es (6 h.) L/55 löveg, 12 db 100 mm-es légvédelmi ágyú, 12 db 37 mm-es és 32 db 12,3 mm-es légvédelmi gépágyú - 3 db Loire 130 hidroplán

  • Páncélzat: övpáncél 343 mm - 243 mm, fő lövegtornyok 437 mm - 269 mm


Algérie
algerie1
 
Építésére jelentős hatással volt az 1931-ben szolgálatba állított olasz Zara nehézcirkáló, mely szinte kikényszerítette a franciáktól, hogy térjenek el a korábban alkalmazott - páncélvédettség nélküli - cirkáló-típusok alkalmazásától. A hajót 1932-ben bocsátották vízre, és elkészülte után 1934-ben állt szolgálatába. Elsősorban a mediterrán térségben teljesített szolgálatot, s elődeihez hasonlóan a gyarmatokkal való kapcsolattartás volt az elsődleges feladata. A II. világháború kirobbanásakor az 1. Cirkáló Divízió zászlóshajójaként tevékenykedett. 1939 végén, a német Admiral Graf Spee nehézcirkáló utáni kutatás idején a hajó - a Dupleix nehézcirkálóval, a Strasbourg csatacirkálóval és a brit Hermes repülőgéphordozóval egyetemben - Dakarban állomásozott. 1940 márciusában, egy Toulon-ban megejtett gyors felújítás után a Bretagne csatahajó társaságában Kanadába hajózott, ahonnét csak áprilisban tért vissza a mediterrán térségbe. Az 1940-es francia fegyverletétel után a Vichy flotta bázisára, Toulonba hajózott, és a továbbiakban ott állomásozott. 1941-ben a cirkáló másodlagos fegyverzetét és a légvédelmi lövegeit is felújították, majd 1942-ben a radarját cserélték modernebbre. A cirkáló a korszerűsítések ellenére sem élhette meg a háború végét: 1942. november 27-én, amikor a németek bevonultak Franciaország addig meg nem szállt területeire is, az Algérie a Touloni-öbölben - az ott horgonyzó 3 csatahajóval, 7 cirkálóval, 32 rombolóval és számos kisebb hadihajóval egyetemben - önelsüllyesztést hajtott végre.
 
TECHNIKAI ADATOK
  • Vízrebocsátás: 1932

  • Vízkiszorítás: 10 046 t (üresen), 13 930 tonna harckészen
  • Sebesség: 32 csomó

  • Személyzet: 605 fő

  • Hajtómű: 4 hajócsavar, 8 db Penhoet-kazán, 4 db Rateau-turbina

  • Hatótávolság: 7 300 km

  • Hossz: 187,8 m

  • Szélesség: 20 m

  • Merülés: 5,4 m

  • Fegyverzet: 8db 20,3 cm-es L/50-es ágyú mellett 12 db 10 cm-es légvédelmi löveg, 8 db 3,7 cm-es légvédelmi géppuska, 16 db géppuska és 6 db 55 cm-es torpedóvető cső + felderítési feladatok ellátására 3 db vizi repülőgép

  • Páncélzat: vízvonalnál 110 mm, a fedélzeten 80 mm

Jeanne D'Arc

jeannedarc
 
A Jeanne D'Arc könnyűcirkálót 1930 februárjában bocsátották vízre, és 1931 szeptemberében szerelték fel. A győztes Németország és a francia kormány között 1940. júniusban létrejött fegyverletételi egyezmény a karib-tengeri Martinique szigeten találta, ahol a kikötőben tartották, és a sziget kormányzója, Robert admirális, illetve az amerikai kormány által aláírt megegyezés feltételei szerint 1942. május 1-jén leszerelték. A Bearn repülőgép-hordozót és az Emile Bertin könnyűcirkálót is ekkor fosztották meg fegyverzetétől. 1943. június 3-án Robert admirális, aki bár hű maradt a Vichy-kormányhoz, átadta Martinique szigetét a szabad Franciaország kormányának Algériában, és ezzel lehetővé tette, hogy mindhárom hajó részt vegyen a tengeri hadműveletekben a szövetségesek oldalán. A Jeanne D'Arcot ezután újra felszerelték, torpedócsöveit eltávolították, könnyűfegyverzetét pedig modernizálták. A hajó ezt követően részt vett a korzikai hadműveletekben, majd annak a taktikai haderőnek volt része, mely az olasz Riviérán lévő tengelyhatalmi állásokat bombázta. Sok csapatszállító hadműveletnek is részese: a normandiai partraszállás után francia katonákat, illetve hadianyagot szállított Észak-Afrikából a francia Riviérára. A háború után a Jeanne D'Arc kiképzőhajóként működött, és 1964-ig maradt a Francia Haditengerészet állományában.

TECHNIKAI ADATOK

  • Vízrebocsátás: 1930

  • Vízkiszorítás: 6.557 t (üresen); 9.190 tonna harckészen
  • Sebesség: 25 csomó

  • Személyzet: 506-643 fő között

  • Hajtómű: 2 hajócsavar, 2 db Parsons gőzturbina - 32.500 shp

  • Hatótávolság: 5.200 tengeri mérföld

  • Hossz: 170,05 m

  • Szélesség: 17,24 m

  • Merülés: 5,28 m

  • Fegyverzet: 9 db 15,0 cm-es ágyú; 4 db 7,5 cm-es ágyú; 4 db 3,7 cm-es és 12 db 13,2 mm-es légvédelmi gépágyú + 2 db 550 mm-es torpedóvető-cső

  • Páncélzat: övpáncél 50-70 mm, lövegtornyok 25,4 mm, fedélzet 40,1 mm

 
Montcalm
montcalm1
 
A Montcalm könnyűcirkálót 1935 októberében bocsátották tengerre, és 1937. decemberére szerelték fel teljesen. Egyike volt a La Galissoniere-osztályú hat könnyűcirkálónak. Ezeket a hajókat kivételesen jól tervezték meg, és jelentős tűzerőt képviselő fegyverzettel szerelték fel: kilenc 152,2 mm-es ágyút hordoztak fedélzetükön. A Francia Haditengerészet legjobb hajói közé tartoztak. 1940. szeptember 9-én a Montcalm és testvérhajói (Marseillaise és a Georges Leygues) kihajóztak Toulonból és Dakarba indultak, ahol szeptember 23. és 25. között részt vettek a kikötő ellen irányuló brit és szabad francia támadás visszaverésében. 1943. februárban a dakari francia parancsnokság átállt a szövetségesekhez; a három cirkáló ezután Philadelphiába hajózott, ahol generáljavítást végeztek rajtuk, felszerelték lokátorral, és növelték légvédelmi fegyverzetük tüzerejét. 1944. június 6-án a Montcalm és a Georges Leygues tagjai voltak annak a haditengerészeti támogató haderőnek, mely az Omaha partszakaszon kiépített német állásokat bombázta a normandiai partraszállás során. Augusztusban ugyanez a hajóraj a francia Riviérán partra szálló szövetséges csapatokat biztosította. A Monlcalm és testvérhajói, a Gloire és a Georges Leygues a háború után is aktívak maradtak; a Montcalmot 1961-ben „nyugdíjazták".

TECHNIKAI ADATOK

  • Vízrebocsátás: 1935

  • Vízkiszorítás: 8340 t (üresen); 9270 tonna harckészen
  • Sebesség: 31 csomó

  • Személyzet: 540 fő

  • Hajtómű: 4 hajócsavaros turbinák - 84.000 shp

  • Hatótávolság: 10 500 km

  • Hossz: 178,86 m

  • Szélesség: 17,47 m

  • Merülés: 5,31 m

  • Fegyverzet: 9 db 152 mm-es löveg, 8 db 90 és 8 db 13,2 mm-es légvédelmi löveg + 2 repülő

  • Páncélzat: 120 mm a vízvonalnál, 50,8 mm a fedélzeten és 130 mm a tornyokon


Suffren
suffren1

Az osztály névadó hajóját 1926-ban kezdték el építeni a Brest-i Haditengerészeti Hajógyárban. 1927-ben bocsátották vízre és 1930. január 1-én állt szolgálatba. 1940. június 22-én a francia kapituláció után lefegyverezték Alexandriában, ahol internálták. Később csatlakozott a Szabad-Francia erőkhöz. A szövetségesek 1943. május 30-án újrafegyverezték és konvojkíséretre osztották be. Kivonták a szolgálatból 1962-ben, majd 1974-ben szétbontották. Osztályának négy hajója közül egyedül a Suffren élte túl a háborút, három testvérhajóját maguk a franciák süllyesztették el Toulon kikötőjében.
 
TECHNIKAI ADATOK
  • Vízrebocsátás: 1927

  • Vízkiszorítás: 11 000 t (üresen), 14 400 tonna (harckészen)
  • Sebesség: 31 csomó

  • Személyzet: 775 fő

  • Hajtómű: 2 hajócsavar, 8+1 kazán, 3 Rateau-Chantiers de Bretagne gőzturbina, 90 000 shp

  • Hatótávolság: 6400 km

  • Hossz: 196 m

  • Szélesség: 19,7 m

  • Merülés: 7,5 m

  • Fegyverzet: 8 × 203 mm-es (4×II-/50-m1924) löveg, 8 × 75 mm-es (8×I-/55-m1922) ágyú, 8 × 37 mm-es (4×II-/60) légvédelmi ágyú, 12 × 13.2 mm-es (3×IV) légvédelmi gépágyú, 6 × TT 550 mm-es (2×III) torpedó-vetőcső + 3 repülőgép

  • Páncélzat: Vízszintvonalnál 54-60 mm, fedélzeten 25 mm, a tornyokon 30 mm


Tourville
tourville1
 
A két egységből álló francia nehézcirkáló osztály névadó hajóját 1925-ben kezdték el építeni az Arsenal de Lorient-ben (Lorient, Franciaország). Alig egy év múlva, 1926-ban már vízre is bocsátották és 1926. december 3-án szolgálatba állították. 1940. június 22-én a francia kapituláció után lefegyverezték Alexandria kikötőjében, ahol internálták. Később csatlakozott a a Szabad-Francia erőkhöz, csakúgy mint testvérhajója a Duquesne. A szövetségesek 1943. május 30-án mindkét hajót újrafegyverezték és szolgálatba állították. Gyenge páncélzatuk miatt - nagy sebességük ellenére - nem voltak sikeres hajók, harcban alig vettek részt. 1948-ban mindkét egységet kivonták a szolgálatból és szétbontották őket. 

TECHNIKAI ADATOK:

  • Vízrebocsátás: 1925

  • Vízkiszorítás: 10 000 t (üresen); 12 250 tonna (harckészen)
  • Sebesség: 33,5 csomó

  • Személyzet: 605 fő

  • Hajtómű: 4 hajócsavar, 8+1 kazán, 4 Rateau-Chantiers de Bretagne gőzturbina - 120 000 hp

  • Hatótávolság: 7400 km

  • Hossz: 190,7 m

  • Szélesség: 19,3 m

  • Merülés: 7,1 m

  • Fegyverzet: 8 × 204 mm-es (4×II-/50-m1924) ágyú; 8 × 75 mm-es (8×I-/50-m1922) ágyú; 8 × 37 mm-es (4×II-/60) és 12 × 13.2 mm-es (3×IV) légvédelmi gépágyú - 6 × TT 550 mm-es (2×III) torpedó-vetőcső + 2 repülőgép

  • Páncélzat: övpáncél 50-60 mm, fedélzet 25 mm, tornyok 30 mm






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 53
Tegnapi: 16
Heti: 69
Havi: 699
Össz.: 125 071

Látogatottság növelés
Oldal: franciai hajok
második világháború - © 2008 - 2017 - csata.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: south dakota hajo - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »